Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Bereznai Zsuzsanna: A népi táplálkozás hiedelmei a hajósi sváboknál

Bereznai Zsuzsanna A NÉPI TÁPLÁLKOZÁS HIEDELMEI A HAJÓSI SVÁBOKNÁL

1 Bevezetés Hajós község katolikus vallású, sváb-alemann nyelvjárást beszélő népét az 1720-as években telepíttette be a kalocsai érsek - öt csoportban - főleg Schwaben és Württemberg területéről. A lakosság többsége az Ulm melletti Bussen-hegy mintegy 80 településéről származott. Ez a dél-német vidék, a Boden-tótól északra fekvő terület a harmincéves háború (1618-1648) idején, s az azt követő pestisjárvány következtében elnéptelenedett. A táj újranépesítésében nagy szerepet játszottak a Svájcból, Vorarlbergből, Tirolból származó telepesek is, akik egy része a XVIII. század elején ismét útra kelt, s Hajóst népesítették be.

2 A hajósi sváb dialektus, a hajósi népi kultúra alapvetően eltér a Kalocsai Sárköz két másik német községének hagyományaitól. A szomszédos Császártöltés és Nemesnádudvar népe nem érti a hajósiak beszédét, táplálkozási szokásaik is eltérnek egymástól. A hajósi svábok XX. századi táplálkozási szokásait a sokszínűség jellemzi. Ennek egyfelől az az oka, hogy a XX. század első felében a szegény családok leánygyermekeiket Bajára, s a környékbeli gazdagabb német településekre - Császártöltésre, Nemesnádudvarra, Vaskútra, Garára - küldték szolgálni, ahol ugyancsak sokféle szokást, ismeretanyagot sajátíthattak el. Szegény család pedig igen sok volt Hajóson, csupán néhány gazdacsaládot tartottak számon, őket nevezték parasztoknak. Később, a XX. század második felének változásai - kitelepítés, a kitelepítésekből való visszatérés, szlovákiai magyar lakosság betelepülése, németországi munkavállalások - gazdagították tovább az egyaránt hagyományőrző és újító hajlamú táplálkozáskultúrát. 1 A néprajzi terepmunkát 2001-2005 között végeztem. A sváb-alemann tájszavak leírásakor Schőn Mária volt segítségemre. 2 FLACH Paul 1976. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006. 45