Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Hír János: A felsőtárkányi-medencében 2000–2005 között végzett őslénytani ásatások eredményeinek rövid vázlata

Hír János A FELSŐTÁRKÁNYI-MEDENCÉBEN 2000-2005 KÖZÖTT VÉGZETT ŐSLÉNYTANI ÁSATÁSOK EREDMÉNYEINEK RÖVID VÁZLATA Bevezetés és kutatástörténet Arról, hogy Felsőtárkány község északi peremén, az Őr-hegy déli lábánál, az ún. „Güdör-kert" nevű határrészben ősmaradványtartalmú szárazulati-mocsári üledékkomplex található, először Schréter Z.

1 tudósított, aki ezt pannóniai korú képződményként írta le. Őt követték Sümeghy J.

23 tanulmányai, melyekben a puhatestűfauna első feldolgozását tette közzé. Ezekben a munkákban már szarmata korbesorolásról olvashatunk. A lelőhelyről Legányi Ferenc gyűjtött gerinces maradványokat. Közülük először a nyulakról jelent meg feldolgozás Éhik Gy.

4 publikációjában. Jóval később Kretzoi M.

5 tette közzé a felsőtárkányi „Güdör-kert" gerinces maradványainak teljes listáját: Galerix éhiki, Pliopithecus sp., Chloromys minutus, Leptodontomys sp., Amphilagus fontannesi, Proboscidea indet., Cervavitus sp. Megjegyzést érdemel az emberszabású majom (Pliopithecus sp.) jelenléte. Ennek révén Felsőtárkány -Rudabánya mellett - a másik fosszilis emberszabásút produkáló magyarországi miocén ősgerinces lelőhely. Kretzoi M.

5 véleménye szerint a leletegyüttes a korai pannonba sorolható. A második világháborút követő években a lelőhelyen folyó terepi munkát Andreánszky G.

6 és tanítványai

7 végezték. Ennek eredménye a felsőtárkányi makroflóra begyűjtése és leírása. Az idézett szerzők a leletegyüttest a szarmata 1 SCHRÉTER Zoltán 1912. 144. 2 SÜMEGHY József 1924. 97-99. 3 SÜMEGHY József 1925. 59-63. 4 ÉHIK Gyula 1926. 5 KRETZOI Miklós 1982. 389. 6 ANDREÁNSZKY Gábor 1959. 240-248. 7 ANDREÁNSZKY Gábor-S. KOVÁCS Éva 1955. 42-55. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006. 539