Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Király Júlia: A Gárdonyi Géza Emlékmúzeum. Az író otthona Egerben

gezték azok gépelését. Gárdonyi halálát követően József, aki jogászként dolgozott, intézte a szerzői jog kérdéseit, sajtó alá rendezte édesapja kéziratait, fennmaradt műveit. О fejezte be Gárdonyi feljegyzései alapján utolsó, félbe maradt regényét, a Bibit. Kiadta Magyar gyöngy címmel édesapja nyelvészeti feljegyzéseinek szerkesztett és meglehetősen lerövidített változatát. Megírta Az élő Gárdonyi címmel monográfiáját, melyből sok hasznos és személyes információt megtudhatunk az íróról. Sajnos belejavított édesapja kész műveibe is. A legnagyobb kárt talán éppen az Egri csillagok című regényben tette. Javításai sok helyen annyira megváltoztatták a könyv szellemiségét, hogy teljesen eltért az új szöveg Gárdonyi eredeti szándékától. Erről Z. Szalay Sándor

9 és jómagam

10 is bővebben írtunk. Sándor okleveles mezőgazda volt, Egerben maradt élete végéig. A család kis birtokát kezelte, s egészen 1944-ig a család házában lakott. Az író három helyiségből álló háza valóságos zarándokhellyé alakult, tömegesen keresték fel ismerősök, érdeklődők. A látogatókat Sándor fogadta, s ő mutatta be a szinte teljesen érintetlenül hagyott írói műhelyt. О volt az, aki átélte a háborús pusztításokat is. Egy alkalommal, amikor elment a házhoz, tapasztalnia kellett, hogy a házból a könyveket, kéziratokat kidobálták a sárba, s csak nagy nehezen tudta összegyűjteni és visszavinni az értékes iratokat és könyveket.

11 1944 után a családi házat el kellett hagynia, s az ezt követő évek nagyon sok nélkülözést hoztak számára. Betegsége miatt nem tudott munkát vállalni, így gyakorlatilag jövedelem nélkül maradt. Többször volt fedél és étel nélkül. Ekkor vette őt pártfogásába a Bodnár család. Sándor legtiszteletreméltóbb tulajdonsága az volt, hogy ragaszkodott apja emlékéhez. Mindent megőrzött a reá bízott javakból. A Gárdonyi ház 1952-től emlékmúzeumként üzemel. Az 1952-es várvédelem 400. évfordulója megünneplésének előkészítését az Egri Városi Tanács végezte. Külön létrehozták a Múzeumi-műszaki csoportot. Az ő feladatuk volt a várfalak helyreállításának megszervezése, a múzeumi kiállítások megrendezése és a Gárdonyi sír felújítása. Az új síremlék leleplezésére október 15-én került sor. A korábbi síremléket teljesen felszámolták, helyére egy cementlap került. Még aznap délután megnyitották Gárdonyi Géza lakóházában a róla elnevezett emlékmúzeumot. Az író lakását eredeti állapotában mutatták be. Nem volt nehéz, hiszen több leírás és fotó is a rendelkezésére állt a rendezőknek. Az avatáson Némedi Lajos, az egri főiskola főigazgatója mondott beszédet. Gárdonyi Sándor 1965-ben halt meg, s özvegy Bodnár Árpádné lett az örököse. A nyugdíjas tanítónő a kincseket rejtő anyagot a Dobó István Vármúzeumnak ajándékozta. Dr. Korompai János beszámolt arról, hogy Gárdonyi Sándor 9

Z: SZALAY Sándor 1970. 137-161. 10 KIRÁLY Júlia 2001. 435-439. 11 Néhány eseményt saját feljegyzéseimből vettem, melyeket még dr. Korompai Jánost mesélt el nekem. 653