Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)
Szűcs Judit: Élet és gazdálkodás Csongrád és Szentes határán, a Kis-Tisza-szigeten. (A Gólya-család példája)
Gránitz Imre nagyapja a rétben nyári lakást, kunyhót, istállót épített. Egyik felében ő lakott, másik felében lovat, tehenet és birkát tartott. Ez a kunyhó, istálló állattartó szállásként működött. 18 A fia úgy kapta meg örökségként, hogyha tanyát épít rá. Ez azt jelentette, hogy közben a gátak közé szorított folyóvízhez közeli réten állandó lakást és gazdálkodást lehetővé tévő tanyát lehetett építeni. A XX. század közepén a felnövekvő generáció számára még kevésbé jelentettek megélhetést az ártéri, vízparti haszonvételek. Gólya Imre fiait belenevelte az ártéri sziget gazdaság munkáiba, emellett segítette őket abban, hogy városi iparosok legyenek. Egyik nevelt fiát (Takács József adatközlőmet) és egyik édes fiát iparosnak, szűcsnek taníttatta. Látta, hogy a maga választotta életforma a következő generáció számára már nem jelent biztos megélhetést. Takács József napjainkig megtartotta és művelte a szőlőt és a gyümölcsöst a szigeten. Kora miatt már nem tudja vállalni, a családból senki, sem a veje, sem az unokája nem veszi át tőle a föld művelését. Megpróbálta eladni, de 2005-ben a hosszan elnyúló tavaszi áradás miatt nem akadt vevő. Tervezi a földnek a tulajdonos idős kora miatti erdővé minősítését. A Gólya család a szentesi Tisza-szigeten kint lakásával egyedi, de a szabályozás előtt és után az ártéri haszonvételek módjaiban (méhészet), gazdálkodásban (zöldség-, gyümölcstermesztésben) általános vonásokat őrzött meg. 19 Kérdés, hogy ezen a tájon az ártéri gazdálkodásnak van-e, lesz-e jövője. Múltja van, jövője bizonytalan. A Széchenyi-terv részeként a Tisza csongrádi szakaszán megépül-e a tározó? Majd a tározó lehetővé tenné-e a környék árterei, szigetei folyamatos hasznosítását? IRODALOM ANRÁSFALVY Bertalan 1973 A Sárköz ősi ártéri gazdálkodása. (Vízügyi Történeti Füzetek 6.) Budapest. BELLON Tibor 2003 A Tisza néprajza. Ártéri gazdálkodás a tiszai Alföldön. Budapest. DEÁK József Áron 2002 A Csongrád környéki táj története a XVIII. század végétől napjainkig élőhelytérképek tükrében. Múzeumi Füzetek - Csongrád 2002. 5. 33-72. 18 JUHÁSZ Antal 1989. 11-124., 223-230. Dorozsmáról hoz példát a réti szállásokra. 19 SZŰCS Judit 2003. 11-23. AXVIII-XIX. századi ártéri zöldségtermesztésre példák. 283