Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Flórián Mária: Vágó Pál illusztrációi az „Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben” kötetiben

Az OMMIK megjelenésének idején a háziipar még fontos kiegészítője volt a paraszti gazdálkodásnak. VÁGÓ Bakonyi faipar című képén a Zirc és Városlőd környéki németajkú parasztság faiparának termékeit mutatta be, szinte leltárt készített az általuk faragott faszerszámokról, teknőkről, melencékről.

49 Kevesebbet árul el a Rimaszombat környéki Fazekas tótokról

50 készült rajza. A képen a kétlovas kocsival vásározó vándorfazekas a kocsi mellett gyalogol széles karimájú kalapban, bocskorban, vászoningben és gatyában, derekán széles tüszővel, felesége és kisfia pedig a bakon ül. Ennek a témának VÁGÓ talán nem volt szemtanúja: a gömöri fazekasok általában a bárkaszekérnek is nevezett, szilárdabb, kocsikassal és tetővázzal felszerelt társzekérrel járták az országot. A női háziipari munkák közül csupán a Vászonfehérítést

5] mutatta be. Zemplén megyében piacra is termesztették a lent és a kendert, szőtték a vásznat. VÁGÓ maga is láthatta, ahogy a kilúgozott vásznat a fűre teregetve, a napon fehérítették. Az OMMIK a Birodalom derűs, gondtalan, békés életét volt hivatott hirdetni. VÁGÓ ilyen derűs, az élet ünnepélyes pillanatait bemutató képeket is rajzolt. Ilyen az élet fordulóihoz kapcsolódó, az újszülött keresztelését ábrázoló képe,

52 amelyen a „mátkák", az édesanya leánykori pajtásai elkísérik a csecsemőjével a templomba, a keresztelőre menő anyát. A fiatalság éveinek eseménye a Húsvéti öntözés.

53 VÁGÓ a húsvét keddi „revansot" jelenítette meg, amikor a legények a kerteken át szöktek ki a mezőre dolgozni, mert ha lányokkal találkoztak, ráfizettek, visszakapták az előző napi locsolást. A fiatalság gondtalan évei alatt a lányok már gyűjtögették kelengyéjüket. VÁGÓ a virágos menyasszonyi láda tartalmában gyönyörködő leányt is megrajzolta.

54 Az élet legfényesebb eseménye a lakodalom. A Nászmenet című képet BAKSAY szövege magyarázza, hogy milyen szabályok szerint sorakoznak föl a vőlegény és a menyasszony oldalán vagy mögött a vőfélyek, a zászlóvivők, a lovas legények bokrétás kalapban, panyókára vetett mentében, lobogós ingujjal a cafrangos, felkendőzött lovakon. Őket követik a családtagok, majd a násznép következik. A XIX. század végén már nem párta, hanem mirtuszkoszorú és fátyol volt a parasztmenyasszonyok fején, de a vőlegény még zsinóros, panyókára vetett mentét vagy kerek köpönyeget viselt.

55 49 Mo. IV. 1896. 201. Bakonyi faipar. - EÖTVÖS Károly 1896c. 202. 50 Mo. VI. 1900. 145. Fazekas tótok. 51 Mo. VI. 1900. 367. Vászonfehérítés. 52 Mo. II. 1891. 99. Keresztelés r. kath. templomban. 53 Mo. II. 1891. 125. Húsvéti öntözés. 54 Mo. I. 1888. 391. Menyasszonyi láda. 55 Mo. II. 1891. 85. Nászmenet. - BAKSAY Sándor 1891a. 83. 98