Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Dobrossy István: Viselet darabok és alapanyagok a görög kereskedők XVIII. századi miskolci üzleteiben

nem ezen túl az uradalom, a város és a vármegye hitelezőjeként is gyakorta kellett „megjelenni"), stabil gazdasági alapot, s komoly „áruraktárat", készletet tételez fel. Az árak értelmezéséhez, viszonyításához az 1818. évi limitációt használjuk. Ennek az a különlegessége, hogy nyomonköveti, miből mi lesz, más minőség hogyan jelenik meg magasabb értékben, tehát hogyan képződik a termelő haszna.

14 Eszerint a bocskorkészítő a következőképpen számol: egy pár ökör bőrt megvásárol 46 Rftért. Ennek kikészítésére költ még 8 frt-ot. A bőrből ki tud hasítani 12 pár, jó féle bocskornak való bőrt, 4 db nyakbőr bocskort, 2 db „fain bőrmetszést" és 2 pár csizmának való bőrt. A bocskor párja 1,30, a nyakbőré 2 forint, a csizma párjáé 12 forint, a metszett bőrcsíkoké l-l forint, így összesen (teljes értékesítés után) 70 Rft lehet a bevétel, a tiszta jövedelem pedig 16 forint, ami egy pár csizma és két pár bocskor ára. (Az itt fel nem tüntetett haszon abból származik, hogy az ökörbőrt nem annyi összegért veszi.) A szűrkészítők azt vallották, hogy a Rozsnyóról hozott posztó végje (amelybe 20-21-22 rőf van) 45 Rft-ba kerül. Ebből csinálnak 3 öreg szűrt és egy „kankót", amelynek darabja 13 Rft, ill. 6 Rfrt. Ez összesen 45 Rft, tehát nincsen haszna a mesternek, csak ha olcsóbban veszi a vásznat, s drágábban adja a szűrt. A kalapos árszabása szerint 180 Rft-ba kerül 1 mázsa gyapjú. Ebből csinál 70 kalapot, amelynek darabja 4 Fit, tehát 180 forintos befektetésből 101 forint a tiszta jövedelme. (Ha a görög olcsóbban is adja, hitelbe is adja, radikálisan megváltoztatja a piaci viszonyokat.) Stajovics Péter a fenti árakhoz (is) viszonyítva, a következő értékeken adott el: világos kék posztó (1 rőf = 7 fit), fehér posztó (1 rőf = 5 fit 30 kr), pokróc (1 db = 3 fit 15 kr), fekete selyem kendő (1 db = 2 fit), szürke posztó (1 rőf = 6 frt 30 kr), veres posztó (1 rőf = 6 fit), veres kazimir (1 rőf = 5 fit 30 kr), valamint viaszkos vászon (1 rőf = 1 fit 30 kr). *** Ezekből a mértékadatokból az derül ki, hogy a görög kereskedő áruinak árai lényegesen magasabbak, mint a hasonló alapanyagból dolgozó miskolci mesterembereké. Ha ugyanis a rozsnyói posztó 45 Rft-ba kerül végenként, akkor a görög az átlagos posztót ennek duplájáért adja. A folyamatos perlekedéseknek, amelyek a görögök ellen az egész miskolci iparos társadalmat felsorakoztatták, minden bizonnyal ez lehetett az oka. Valójában áraik tehát nem olcsóbbak, hanem magasabbak voltak. Egy alacsony technikai színvonalú és termelékenységű közösségben, ahol a pénz hiánya a jellemző, a hitel és a gazdagabb árukínálat drasztikus módon megváltoztatta a korábbi struktúrát, s kialakította az új piaci viszonyokat, s konfliktusokat szült az iparosok és kereskedők a termelők és vásárlók között. 14 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/e. 4093/1818., a felsorolt mesterségek árszabásainak országos összesítését és több évszázados változásait ld. még: FLÓRIÁN Mária 1995., 1997. 88