Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Dobrossy István: Viselet darabok és alapanyagok a görög kereskedők XVIII. századi miskolci üzleteiben

Ezekre pedig fizetett ezek szerint: máj. 4. Fizetett az Specificalt adósságban 25 fr Ismét fizetett más ízben 1 fr 20 kr máj. 27. Ismét fizetett 30 fr jún. 14. Ismét fizetett 26 fr 52 fa­jul. 10. Ismét fizetett 30 fr aug. 15. Ismét fizetett 20 fr 40 kr Summa Const 133 fr 12 kr így maradt restantia: 76 fr 12 kr „Amely adósságot Ns. Vályi Kovács Andrásné Asszonyom mai napon helyes­nek és igaznak lenni előttem állította. " (A korabeli árakhoz viszonyításként né­hány példa: 1 q kenyér 6 ft, 1 q szalonna 9 ft, 1 pár csirke 50 krajcár, 1 tojó puly­ka 30 krajcár, 1 q bab 6 ft.) A napi árakhoz képest a balkáni bőr így drágának tű­nik, amit az adott mester hitelbe, vagy részletfizetésre vásárolt meg. A példa sze­rint havonta egyszer volt szükség bőr vásárlására, s ha az elkészült lábbelit sike­rült értékesíteni, akkor történt újabb vásárlás. Ebből sem a kereskedő, sem az ipa­ros haszna nem derül ki, csupán az, hogy az iparosnak volt hátraléka, egyszerre kevesebbet tudott fizetni, mint amennyiért az alapanyagot megvásárolhatta. (Ha ez tendencia, akkor az iparos eladósodott a görög kereskedőnél!) A mértékegysé­gekhez, felhasználási arányokhoz szükséges tudnunk, hogy a „kötés" olyan na­gyobb mértékegység, amely 10 db összegöngyölt bőrt jelentett. A mesternek 2 „bőr"-ből 3 pár csizmát kellett tudni csinálni, tehát 1 kötésből 15 párat. Az elké­szült csizmákat aztán négy minőségi osztályba sorolták, amely árbeli különbséget is takart. (1813-ban pl. 5-5 Rft különbség volt az egyes minőségek között. Egy el­ső osztályú csizma 28 Rft-ba, a negyed osztályú pedig 13 Rft-ba került.) 2. Számla és bolti leltár (áruösszeírás) az 1780-as évekből Minden számla tartalmazza az adósok, a hitelt kérők, vagy azok listáját, akiktől az adósságot a kereskedő megvette, magához vásárolta. Csak a társadalmi és térbeli kapcsolatok szempontjából fontos, hogy a kereskedelem során Csomós Mihály kikkel került kapcsolatba. A feljegyzések szerinti lista: Az ifjú Kalaposné Debreczenybe, a Lutherános Szabó mester Ember Jakab, Albert Szabó Mester em­ber, Kiss Jakabné Sidóné, a Nemes Vármegye Mestere, Gáli Andrásné, Lendvai Gombkötő, az ide való Molnár, Mostani Diós Győri Kultsár Úr, Koós Györgyné Asszonyom, Kúnn Istvánné Asszony, Nagyságos Gvadáné Grófné Aszszonyom, Középső Malomba való Mólnárné Asszonyom, Daróczi Korstmáros Jakab, Nagy Istvánné Asszonyom Hernád Németiből, Sütő Jánosné Asszonyom Miskolczon, Szabó János Uram Miskolczon, Csománé Asszonyom leánya Dobozi Mihályné. 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom