Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Matits Ferenc: Madarász Victor egy képének Heves megyei vonatkozásai

4. kép. Madarász Victor: Önarckép, 1863. MNG ő nyerte el a fontos megbízásokat és a pályázatokon is rendre alul maradt. Hiányzott számára a megfelelő intellektuális környezet, amelyben - mint Párizsban remekművek készülhettek volna. Családtagjairól és önmagáról festett arcképek mellett előszeretettel nyúlt a Rákóczi és a 48-as szabadságharc témáihoz. Kísérletet tett arra, hogy igazodjon a kor szimbolista ábrázolásmódjához is. A magas kort megélt festő kezéből több mint 60 éves művészpálya végén hullott ki az ecset. Madarász Victor történelmi festészetével nem a diadalmas múlt krónikása, hanem a felrázóan heroikus, elbukásra ítélt küzdelem és igazságtalanságok felidézésével mutat irányt a hazafiságra. A magyar festészetben ebben a vonatkozásban a reformkortól kezdve tárgy választást illetően természetesen társai is vannak. Az irodalom által népszerűsített történelmi események - Dobozi, Hunyadi László, Zách Felicián - a kor számos magyar művészét késztették alkotásra. A legkiemelkedőbb pályatársak közül az eltérő temperamentumú Székely Bertalan történelmi festményei állták ki Madarászhoz hasonlóan az idő próbáját, valamint a rendkívül felkészült Benczúr Gyula művészete, amely a müncheni Piloty-isko666