Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Matits Ferenc: Madarász Victor egy képének Heves megyei vonatkozásai

azonban Madarász képének további sorsa bizonytalanná vált. A művész egy másik, immáron Párizsban készült kompozíciója, a Hunyadi László siratása című remekműve esetében, a Műegylet eljárása merőben más volt, hiszen ez a festmény a Műegylet közvetlen ajándékaként került a Magyar Nemzeti Múzeumba. Madarász ugyanerre a kiállításra beküldött kisebb méretű - 152x 112 cm-es - Zách Felicián című festményét - a gyűjtő örömére - azonban kisorsolták. Ez utóbbi alkotása végül 1965-ben került magántulajdonból vétel útján a Magyar Nemzeti Galériába. A sorsolási jegyzék még egy fontos információt tartogat számunkra. Kiderül belőle ugyanis, hogy a szerencse a Gyöngyösön lakó Mintzér Jánosnak kedvezett. A nyertes személyét illetően megtudtuk,

8 hogy Mintzér János szabómester volt és 1848-tól - 27 évesen - alhadnagyi rangban vett részt a szabadságharcban. A helytörténeti kutatás szerint a szabómester az 1850-es években a Sólymos utcában lakott, továbbá hogy az 1852. évből fennmaradt adóbevallása szerint a város főterén egy 6 segédet foglalkoztató szabóságot működtetett, 100 forint éves tiszta jövedelemmel. Az üzlethelység még a századfordulón is a család tulajdonában volt, habár ott - a családfő 1880-ban bekövetkezett halála után - az örökösök fűszerkereskedést nyitottak. Özvegy Mintzér Jánosné és gyermekei - József, ifjabb János, Gyula, Anna és Mária - az 1890-es évektől a település virilisei közé tartoztak és aktív részesei voltak a város társadalmi, kulturális életének. A családi emlékezetben sajnálatos módon nem hagyományozódott át ismeret erről a rendkívüli eseményről, ami tovább erősíti azon feltevésünket, hogy a kép nem került Gyöngyösre. A nyeremény ugyanis, szó szerint nagy volt, nemcsak értékét, de méreteit tekintve is. Szinte bizonyos, hogy a nyertes felhőtlen boldogsága csupán addig tartott, amíg meg nem tudta milyen méretekkel rendelkezik a festmény. A mű ugyanis a Madarász által alkotott három legnagyobb festmény egyike. Radocsay Dénes oeuvre-katalógusa

9 szerint a legnagyobb - 260x340 cm-es - mérettel a Báthory Erzsébet című festménye rendelkezik, ezt követi a 243x312,5 cmes méretű Hunyadi László siratása című képe. A kisorsolt Kuruc és labanc mérete - 253x300 cm - bizonnyal meghaladta a nyertes földszintes településszerkezetű Sólymos utcai házának befogadóképességét. Joggal feltételezzük, hogy a szabómester át sem vette nyereményét, hanem megbízta a Műegyletet, hogy adja el

10 a képét olyan valakinek, akinek palotájában e mű méltó elhelyezést nyerhet. Erre utal, hogy a festmény egészen 1856 áprilisáig folyamatosan szerepelt a Műegylet kiállításán. A festményvászon feltételezésünk szerint kétszer-háromszor lehetett 8 Ezúton mondunk köszönetet Báryné dr. Gál Edit történésznek, a gyöngyösi Mátra Múzeum főmuzeológusának önzetlen adatközléséért és munkánk segítéséért. 9 RADOCSAY Dénes 1941. 10 Hogy ki vette meg és mennyiért - további kutatások tárgya, továbbá annak kiderítése is, hogy Mintzér János és szabászata hogyan futott fel az így kapott tőkeinjekció eredményeként. 663