Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Batári Zsuzsanna: Húspótló ételek a nép táplálkozásában. A tőtike elkészítési és felhasználási módjai egy abaúji faluban

A lábatlan tyúk „Nem lehet húst hússal enni. " A következőkben a töltelék masszájának egy másik felhasználási módjáról lesz szó, mégpedig a levesbe szaggatott, megfőzött változatokról, ahol a töltelék a hús funkcióját töltötte be, és lábatlan tyúknak nevezték. Töltelékkel helyettesítették a húst, ha nem volt, vagy böjti időszak lévén nem főzhettek belőle. Akkor is tölteléket kevertek, ha a hússal főzött levest tartalmasabbá akarták tenni. Nem volt azonban mindegy, milyen levesről van szó, ugyanis a különböző levesekbe különböző méretű, különböző technikával szaggatott töltelék került. A krumplilevesbe a tölteléket tálból, kanállal szaggatták bele, így a mérete kétszer akkora lett, mint a nokedlié. A rántással készített töltelékes krumplilevesbe egyébként megdinsztelt zöldség és füstölt kolbász is kerül. Egyszerű zöldséglevesbe és borsólevesbe is főzhetnek bele tölteléket, amelyet aztán a paprikás krumpli mellé másodikként fogyasztanak el. A levesek egyik nagy csoportja, a húsleves is idetartozik, ennek legfontosabb fajtája, a füstölt húsból készült leves

15 elengedhetetlen étek az aratás ideje alatt. Ennek a levesnek az előnye, hogy sós volt és tartalmas, ezért vagy lecskét

16 vagy krumpligaluskát

17 tettek bele. E mellé azonban tölteléket is főztek, így a hús és a töltelék együtt második fogás lett. „Az mán vót két étel. " Vittek hozzá a mezőre tejfölös uborkát, és azzal fogyasztották el. Előfordult az is, hogy a tölteléket először megsütötték, vagy a sparheltvason megpirították, és úgy tették bele a levesbe, ahol megszívta magát, és megpuhult. Még arra is vigyáztak, hogy ne törjön a sült töltelék, ha a levesbe beleeresztették. A füstölt hússal bablevest is készíthettek, ebbe is kanállal szaggatták bele a tölteléket, ezen kívül lecskét és zöldséget is főztek bele. Majd ugyanúgy, ahogyan az előző esetben, a kivett tölteléket második fogásként a hússal fogyasztották el. A disznóhúsból, tyúkból vagy csirkéből főzött húslevesbe a tölteléket mindig egy darabban főzik. Ehhez régebben keményre, sűrűre keverték a masszát, esetenként kihagyták belőle a zsírt, hogy ne essen szét főzéskor a töltelék. A műanyagáru elterjedésével a műanyagzacskót és a folpackot kezdték el használni: az utóbbiba beletekerik, a zacskóba pedig beleöntik a masszát. A lakodalmi tyúkhúslevesbe szintén tölteléket készítenek: az üstbe több zacskóval is beletesznek, és ezután felszeletelve a főtt hússal együtt tálalják fel, másodikként. A lábatlan tyúk kifejezésre több szakirodalmi utalás található: ilyen É. KOVÁCS Judit gömörmihalyfalvi gyűjtése, amelyben a következőket írja: „A kölest 15 Ebbe a levesbe a zöldséget hosszúkásra vágták fel. 16 Rombusz lakúra vágott, gyúrt tészta. 17 Nyers, reszelt krumpliból, lisztből összegyúrt massza, amelyet nokedliszaggatón eresztenek a levesbe. Saját gyűjtés. 64