Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Vadász István: A nonprofit szektor területi szerkezete Heves megyében

5. ábra. Az 1000 lakosra jutó nonprofit szervezetek száma Heves megye településein, 2000. december 31. Szerk.: Vadász István, 2005. mányt találunk. Mind a társas nonprofit szervezetek, mind pedig az alapítványok tevékenységi megoszlását sokszínűnek jellemezhetjük, különösen a nagyobb helységekben. A viszonylag alacsonyabb népességszámú településeken a közösségi intézményrendszer hátrányos volta mellett érdeklődési körök szerint tagolt, szabadidő-hobbi tevékenységgel foglalkozó szervezetek (sport, vadász, horgász egyesületek), csoport és egyéb helyi érdekeket védő (gazdakör, ifjúsági kör, környezetvédő szervezet) közösségek működtek. A kisebb falvakban az esetek többségében kimutatható a humán tényezők, nevezetesen a településenként meghatározható számú helyi személyiségek közösségteremtő szerepe is. 3,00-4,99 szervezet/1000 lakos mutató jellemez 34 települést. 37 helységben a szervezetsűrűség 1,00 és 2,99 között alakult és 16 olyan település volt, ahol a szervezetsűrűségi mutató az 1,00 szervezet/1000 lakost sem érte el (Besenyőtelek, Dormánd, Egercsehi, Erdőtelek, Feldebrő, Hort, Kompolt, Nagyfüged, Nagyvisnyó, Noszvaj, Rózsaszentmárton, Tárnáméra, Tarnaörs, Tiszanána, Verpelét, Visznek). A nonprofit szervezetek tényleges működéséről, településen belüli súlyáról különböző, egyedi gyűjtéssel szerzett információk alapján készíthetünk még árnyaltabb áttekintést. Ezek az ismeretek arra utalnak, hogy a nonprofit szervezetek intézményesült működése, a helyi társadalomban kifejtett tevékenysége, pályázati aktivitása tovább differenciálja a képet. Mindezek azt mutatják, hogy a nonprofit szektor a folyamatos változás, a települések szerint átrendeződés időszakát 641