Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Batári Zsuzsanna: Húspótló ételek a nép táplálkozásában. A tőtike elkészítési és felhasználási módjai egy abaúji faluban

Hasonló adatunk van Bodrogkeresztúrról is, ahol a szentelőkosárban a görög katolikusoknál a sonka, tojás, édestúró, kalács és só mellett szintén helyet kapott a töltelék. „Csináltunk kalácstésztát,

7 .... Aztán mikor már megkelt, abbúl csináltuk a többi tésztafélét, és azt kibéleltük a tepsibe. Kinyújtottuk, és azt tettük alólra. Tojás, sonka - olyan szép kockára vágva -, nyers tojás, hát abba hagymát vágni, borsot, sót tenni, ebbe a nyers tojásba, és azt habverővel úgy elverni, kis lisztet, zsemlemorzsát bele, hogy ne folyjon, jó híg legyen, és azt beletesszük a tepsibe, abba a tésztába, úgy szépen ráborítani. "

8 Kidíszítették a tetejét tésztából sodort rózsákkal, csigákkal, esetenként kereszttel. Húsvétkor a tölteléket felszeletelve a sonka, kolbász, főtt tojás és édestúró mellé tették az asztalra. PETERCSÁK Tivadar szintén megemlíti a tőteléket (polnina), amely a szentelésre vitt ételek közé tartozik a túlnyomórészt görög katolikus Filkeházán is.

9 Itt a töltelék alapanyagai megegyeznek a fentebb leírtakkal: füstölt sonka, szárított zsemle, zsemlemorzsa, liszt és tojás kell hozzá. Első lépésként apróra vágott hagymát zsíron megdinsztelnek, ezt kihűlés után pirospaprikával, borssal, sóval, delikáttal, fokhagymával ízesítik, majd elkeverik a többi hozzávalóval. Egy tojáshoz egy kanál zsiradékot számolnak. Szalonnát nem aprítanak bele, de a szentelésre vitt töltelék tetejére szalonnából vágott keresztet tesznek.

10 Ebben a faluban is a görög katolikusokhoz, római katolikusokhoz kapcsolható a töltelék készítése.

11 Ezekből az adatokból is kitűnik, hogy - bár az étel eredetére vonatkozóan nincsenek biztos támpontok - elkészítése mégis inkább olyan területekhez kötődik, ahol görög katolikusság található. Tőlük a római katolikus lakosságon keresztül vegyes vallású falvak esetében a reformátusokhoz is eljuthatott ez az ételféleség. így van ez Göncruszka esetében is, bár az itt élő görög katolikusok már csaknem teljesen beolvadtak a többi felekezetbe. Ugyanezt a feltételezést támasztja alá egy kárpátaljai adat is: a nagyszőlősi járásban található, többségében római katolikus Nevetlenfaluban húsvétkor a következő ételeket viszik szentelni: főtt sonka, főtt kolbász és főtt tojás, torma, só, bor, sárgatúró és töltött tyúk. A görög katolikusok zöldhagymát is tesznek a kosárba.

12 A töltött tyúkot szenteltetik a görög és a római katolikusok egyaránt.

13 7 Hozzávalók: rétes liszt, só, tejben feloldott élesztő, cukor. Az édestúró savójával nem dagasztottak. 8 Saját gyűjtés 9 PETERCSÁK Tivadar 1985. 54. 10 Saját gyűjtés 11 A Magyar Néprajz VII-es kötetében, a görög katolikusokról szóló fejezetben olvasható, hogy Tornahorvátiban: „Vasárnapi, ünnepi ételnek számított böjtben a hús nélküli töltelék, a lábatlan tyúk. " BARTHA Elek 1999. 432. 12 Manapság már a csokoládéból készült bolti nyuszi és a banán is bekerült a szentelni vitt ételek közé. Gyűjtötte: Vass Erika, Batári Zsuzsanna 13 Mivel a görög katolikusoknak nincs saját templomuk, az ételszentelés együtt folyik, a római katolikus templomban, a két pap jelenlétével. 62