Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Bodó Sándor: A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége és a túrócszentmártoni múzeum a XX. század elején

gátasában. A levéltári adatok persze feladatokat, lehetőségeket és gondokat is közvetítenek. A belügyminiszter pl. 1901. október 21-én levelet írt a kultuszminiszternek, amelyben jelezte, hogy a múzeumi épületet (mely a Tót Maticáé volt), a Múzeumi tót társaság tulajdonába kellene adni. A Zsivena nőegylet és a Múzeumi tót társaság közgyűlése viszont mutatja, hogy a társaság ügyeinek vezetésében „sajn(álat)os jelenségek vannak".

12 Fraknói Vilmos levelet írt Kmet' Andrásnak, melyben azt írta: „örömmel nyertem tudomást arról, hogy főtisztelendő úr a múzeumi tót társaság utolsó közgyűlését hazafias szellemű beszéddel nyitotta meg. De nagy megütközéssel értesültem arról a két pohárköszöntésről, mely a közgyűlést követő lakomán elhangzott, s amelyek egyikében a szónok nem átallotta azt a lehetetlen vádat emelni a magyarság ellen, hogy úgy bánik a tótokkal, mint az angol nemzet a búrokkal! Szomorú, hogy nem találkozott senki az asztalnál, aki efölött felháborodását tolmácsolta volna. Igen óhajtanám, hogy főtisztelendő úrnak sikerüljön a jövőben ilyen botrányos eseteknek elejét venni, és a múzeumi tót társaságnak jogcímeket szerezni további bizalomra. "

I3 Kmet' válaszában arra hivatkozott, hogy ő nem emlékszik semmi rendbontásra. Az ebéd után „szólt ugyan német nyelven az asztalbontás után egy hollandi ember, volt bár főhadnagy, ki, nem tudom, mily ügyben tartózkodott épen akkor, gondolom, Liptó Sz. Miklóson, ez előadásának bevezetésében mondotta, hogy a Tótok is szabadságszerető nép, mert vallásuk, nyelvük, nemzetiségük szabadságáért lelkesülnek. Hogy demonstratio kijelentés történt volna a magyarság ellen, arra nem emlékszem ... nincsen is okunk neheztelnünk a magyarságra, mindenkori felháborodásunk csak azokat illeti, kik a magyarság és a tótság közti ellenségeskedés szításában vélik demonstrálni magyar hazafiságukat. "

14 A túrócszentmártoni kérdések tehát egy ideig mind a belügyminisztérium, mind a Nyitra vármegyei hivatalosság érdeklődését kiváltották. De 1905 májusában már változhatott a helyzet, mert a Nyitra vármegyei alispán levéllel fordult a főfelügyelőséghez, mely szerint nem kíván a jövőben a „Maticza könyvtár" és a múzeum ügyeivel közvetlenül foglalkozni, hanem a kötelezettségek „csupán a múzeum igazgatót és a múzeumi választmányt terhelhetik", s „további kívánalmait szíveskedjék a múzeum igazgatójával közölni, a jövőben adományozandó államsegélyt pedig a múzeum mindenkori igazgatója kezéhez közvetlenül kiutalni. "

15 A Múzeumi tót társaság közben nekilátott új múzeumépületet emelni, amelyet a főfelügyelőség támogatott. Hültl Dezső műegyetemi tanár véleményezte a megtervezett épület alaprajzát, beosztását, homlokzatát, s jónak minősítette. Az építkezést egyébként nem a társaság bonyolította, mint egy jelentésükből kiderült, hanem „ az új múzeumi épületet ...a Dóm-szálloda közbirtokossága építi, azzal, 12 MOL. К. 736. 6. doboz, 506. irat. 13 MOL. К. 736. 7. doboz, 525. irat. 14 MOL. К. 736. 6. doboz, 506. irat. 15 MOL. К. 736. 10. doboz, 370. irat. 628