Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Szvircsek Ferenc: A Nógrád megyei üzemszerű szénbányászat összegző történeti áttekintése (1848–1992)

Az 1973-ban bekövetkezett olajválság ismét átrendeződést indított el, s vele együtt hazánkban, valamint megyénkben is új remény támadt a szénbányászok körében. Az 1970-es évek második felében ez indította el az erőteljes technológiai fejlődést a szénmedencében. Míg korábban a kézi jövesztés és a munkahelyi szállítás gépesítése volt a fő feladat, mostanra forradalmi változást jelentett a vágatok tartós biztosítása terén bekövetkezett fejlődés. Az elővájásokban és kamrafejtésekben kis és közepes teljesítményű gépeket alkalmaztak a rakodás gépesítése során. A láncos vonszolók, a jövesztő gépek üzembe állításával nagy léptekkel növekedett a gépi jövesztés és a gépi szállítás, valamint a gépi rakodás is. A frontfejtések homlokhosszúsága rohamosan növekedett, a kamra- és a pásztaf ejtések hátrányára. 1970-1982 között a termelés 60-92%-a már a frontfejtésekből került ki, s 1976-tól a jövesztésen, a rakodáson és a szállításon kívül a biztosítást is gépesítették. 1976-tól a műszaki fejlesztés fontos állomása, a fejtések minden folyamatának a gépesítése, azaz a komplex gépesítés volt. 1978-tól kis külfejtések is segítették a vállalat termelési feladatainak a teljesítését. Az 1986-os bányásznapon hangzott el, hogy központi utasításra tizennégy mélyművelésű bányát - közöttük nógrádit is - gyorsított ütemben művelnek le. Tiribes aknában 1987 januárjában befejezték a bányaművelést, Szorospatak 1988 decemberére tervezett bezárásáig a Menkes Bányaüzem aknájaként üzemelt. A megmaradt két akna és a külfejtések - döntően a megrendelések hiányában - veszteséggel zárták az évet, s 1988-tól megindult a vállalat szanálása. Az eddig üzemelő külfejtést megszüntetve a dél-nógrádi két bányától várták az évi 850 888 tonna szén kitermelését. 1989-ben elfogadták a Nyírmed II. kéregbánya beindításának a tervét, Kányás aknát pedig tartósan szüneteltették. 1989-ben kezdték „visszarabolni" a bányamentő alakulatok Szorospatakot, hogy azután Kányáson (1989), majd Ménkesen (1992) folytassák a visszafordíthatatlan tevékenységüket. A telepített kéregbányászat 1992 novemberében szintén megszűnt, mivel nem tudott gazdaságosan termelni. 1992-ben az állami szénbányászat megszűnt Nógrád megyében. * A nógrádi szénbányászat történetében voltak fényes időszakok és gondokkal terhelt, válságos évek. Átélték a gazdasági válságokat, a háborús pusztításokat, az erőltetett, embert próbáló újjáépítés, a széncsatát, a realitásoktól elszakadt, tévútonjáró tervidőszakok gazdaságpolitika útvesztőit, a fokozatos felélés időszakát. A nógrádi szénbányászat lett az első, ahol a kedvezőtlen természeti adottságokból származó gondok, az energiahordozók versenyében a meghatározó árkérdés és a gazdaságpolitikai megfontolások következtében, a közel 240 éves széntermelést megszüntette az állami akarat. Egy gazdag hagyományokkal, munkakultúrával, jelentős múlttal rendelkező bányavidék tűnt el a hazai ipar palettájáról. 620