Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Batári Zsuzsanna: Húspótló ételek a nép táplálkozásában. A tőtike elkészítési és felhasználási módjai egy abaúji faluban

Batári Zsuzsanna HÚSPÓTLÓ ÉTELEK A NÉPI TÁPLÁLKOZÁSBAN A tőtike elkészítési és felhasználási módjai egy abaúji faluban A népi táplálkozásra vonatkozó szakirodalomban az egyes észak-magyarországi területekre jellemző töltelékről összefoglaló írás nem született idáig. Pedig ez a nagyrészt tojásból, zsiradékból és áztatott kenyérből készült étel húspótlékként jelentős szerepet töltött és tölt be több Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település étrendjében. Szerencsére földrajzi elterjedése, különböző fajtái és az elkészítés technológiája még most, a XXI. század küszöbén is kutathatók. Ezért érzem fontos feladatnak ennek az eledelnek a dokumentálását egyetlen község táplálkozási kultúráját vizsgálva. Jelen tanulmánnyal nem célom a töltelék földrajzi elterjedését feldolgozni, ez a feladat még kutatásra vár. A tőtike vagy töltelék

1 elnevezésű ételféleség a göncruszkaiak

2 táplálkozásában felekezettől függetlenül hosszú évtizedek óta fontos szerepet játszik. Ezt bizonyítja az is, hogy máig megjelenik a hétköznapok étkezésein éppúgy, mint ünnepekkor. Melyek azok az ünnepek, amikor készítik a tölteléket, és melyek azok az okok, amelyek megmagyarázzák ezt a hosszantartó népszerűséget? A válaszhoz szükséges számba venni az étel variánsait, a különböző töltelékfajták alapanyagait, az elkészítés módját és körülményeit, a töltelék étkezésekben betöltött eltérő funkcióját. A töltelék masszáját három fő formában használják fel a faluban: egyben kisütve, levesbetétként megfőzve, illetve húsba töltve. Ezeket a fő típusokat vizsgálom a továbbiakban. 1 A töltelék kifejezés alatt a töltött káposzta töltelékét nem értem. 2 GÖncraszka a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az abaúji Hegyalján található, lakossága körülbelül 700 fő. A lakosok többsége (megközelítőleg a 2/3-a) római katolikus vallású, a KSH 2001es adatai szerint a 713 lakosból 518 római katolikus, míg 16 görög katolikus él a faluban, a reformátusok száma 140, evangélikusnak 3-an vallották magukat. (Forrás: http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/05/tables

. 2005. november 7.) A lakosok között elenyésző a betelepültek száma (2-3 család Erdélyből), a helyi cigányság létszáma pedig eléri a hatvanat. A megélhetés legfőbb forrása a mezőgazdasági tevékenység volt (Már a Patay uraság idején, а П. világhábrú környékén is) és máig ez jelenti a legfontosabb jövedelmet, mivel a településen és környékén nincs ipari létesítmény Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006. 59