Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

B. Pap Györgyi: Eszterházy Károly egri püspök tűzrendészeti utasítása 1764-ből

delméről külön nem gondoskodott, pedig ebben az időben a legtűzveszélyesebb házak sokasága itt állt. A hóstyákon sok volt még a fából épített, szalma- és zsúp­tetős ház. A tűzoltó létrák helyének leírásakor egyértelművé válik, hogy az egyházi és a városi épületek védelme volt a legfontosabb szempont. A legkoncentráltabb tűz­védelmi eszközellátásban a Káptalan utca, a piac és a püspöki rezidencia környé­ke részesült. A céheknek további terheket is kellett viselniük, mivel az előírás szerint bőr­kannák készítésére vagy készíttetésére kötelezték őket. Az elkészült bőrkannákat szétosztották az egyes céhtagok között, akiknek kemény büntetés terhe alatt a tűz­eseteknél mindig meg kellett jelenniük. A városi közösség minden tagjának kötelességévé tette az esetleges tűz ész­lelésekor a riasztást, kiabálással és egyéb figyelemfelkeltő móddal. De a város számára is előírta, hogy a püspöki és káptalani, valamint a városi templomok tor­nyaiba vörös zászlókat csináltasson, hogy azokat nappali tűz esetén a tornyokba kihelyezzék, s ezzel a tűz irányának jelzésére szolgáljanak. Éjszakai tűz kitörése­kor a tűz irányát hosszú rúdon lógó lámpással jelezték a lakosok számára. A szabályzat alapján a tűzoltásban segédkezüket további ösztönzésképpen ju­talomban is részesítették, amit a város pénztárából fedeztek. Büntetést is kapha­tott az, aki nem vett részt tevőlegesen az oltásban, vagy hanyag és nemtörődöm magatartást mutatott. 1790-ben a város egy gimnáziumi tanulót megjutalmazott, mivel a diák a márciusban bekövetkezett tűz eloltásánál kitűnt szorgalmas mun­kájával. Ez volt az első alkalom, hogy jutalmat fizetett ki a város, pedig ezt II. Jó­zsef tűzvédelmi pátense is előírta. 3 A csizmadia céh tagjainak kötelessége volt megjelenni a tűzesetek helyszínén és őrizniük kellett a károsult házat, hogy onnan senki ingóságát el ne lopják. Nem véletlenül született meg a szabályzatnak ez a pontja, mivel Egerben is találtunk olyan esetet, amikor lopás történt a tűz oltásakor. 4 Másik figyelemreméltó tény, hogy mind Vácott, mind Egerben a harangöntőt külön posztra, a vízipuska mellé rendelték ki. Valószínűleg azért, mert az igen tűz­veszélyes harangöntő szakmát folytató mesterek nagyobb tűzoltási gyakorlattal rendelkezhettek és céhük sem volt. Egerben még ez azzal is párosult, hogy igen kreatív volt Jüsztl József harangöntő mester, aki maga is tervezett egy gólyanya­kú fecskendőt 1801-ben. 5 A két rendeletet, a vácit és az egrit összehasonlítva, csak annyi lényegi elté­rést lehet felfedezni, hogy Vácott két vízipuska működtetését tartotta fontosnak, 3 HML V-l/a/53 275. (1790. március 12.); BREZNAY Imre 1933. 268. 4 HML V-l/b/97 Fasc. B. LXIII. b. 108. (1781. szeptember 16.) 5 HML IV-l/a/222 1801. No. 472/4. 594

Next

/
Oldalképek
Tartalom