Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Löffler Erzsébet: Iparosok Eger közigazgatásában a XVIII. században

7 „kila" 27 búza és 3 pár csizma volt. Nyilván sokat kellett járkálniuk. 1725-ben 25 rajnai forint és 3 krajcár volt a 6 fertálymester fizetése összesen. 28 Megbízatásuk egy évre szólt, ők voltak a hivatalos iratok kézbesítői, felügyeltek a közrendre, a közbiztonságra, a hatósági rendeletek betartására. 29 Fertálymesterek ellenőrizték az igazgatásrendészet egyes fizetett tisztségviselőinek munkáját is. 30 Eleinte a ta­nács jelölte ki őket, később „választották" a tisztség viselőit. Ez a választás azt je­lentette, hogy többnyire a hivatalban lévő fertály mesterek jelölték ki utódaikat, a „kiérdemesült" fertálymester, pedig bejutott a külső, majd a belső tanácsba. A XVIII. század elején még az év utolsó napjaiban történt a választás, később feb­ruár 9-én, Szent Apollónia ünnepén. 31 A feladataikat rögzítő instrukciók nagy tisz­tességet sejtetnek a funkció mögött, a XVIII. században mégis a város alkalma­zottainak ranglétráján csak a 22. helyet foglalták el. Előttük volt a kéményseprő, a harangozó, a bába és a vincellér, mögöttük, pedig csak a hajdú, a bakter és a ko­csis. 32 Fizetésüket tekintve a tiszteletbeli funkciót ellátókat leszámítva csak a kül­ső tanácsosok kaptak kevesebbet, mint ők. 33 Kötelességeik teljes jegyzékét csak 1805-ben állították össze. 34 A magisztrátus szaktisztviselői részben tiszteletbeli megbízottak, részben fi­zetett alkalmazottak voltak, a munka minőségétől és mennyiségétől függően. A szakértelmet igénylő, vagy kevésbé népszerű munkákat többnyire fizetett alkal­mazottakkal végeztették. Az természetes ily módon, hogy az orvos, bába, a chyrurgus a szaktudás révén, a bakter, pedig a munka alantassága miatt volt fize­téses állásban. De például a közgyám, a tűzrendészeti felügyelő, a vásárbíró, vagy a céhbiztosok a szenátorok közül kerültek ki, és megbízatásuk tiszteletbeli volt. Egernek már 1702-ben volt tűzrendészeti felügyelője. De ott szerepelt a fertály­mesterek feladatai között is a tűzirend ellenőrzése, körzetükön belül. A tűzrendé­szeti előírásokat többször meg kellett erősíteni az időről időre elharapódzó laza­ságok miatt. 35 A XVIII. századi Eger belvárosi lakosságának társadalmi összetétele megle­hetősen sajátos volt. Az iparosokon kívül a város lakói között viszonylag nagy lét­számú volt a papság és a szerzetesség. A püspökön kívül a városban éltek a kano­nokok, az iskolákban szerzetesek tanítottak, a kórházban, pedig ők gyógyították a 27 BOGDÁN István 1991. 450. 1 Kila=25,20 kg. 28 BREZNAY Imre 1907. 38-41. 29 BREZNAY Imre 1926. 126. 30 BREZNAY Imre 1926. 144-146. 31 BREZNAY Imre 1907. 23-25. 32 BREZNAY Imre 1926. 127. 33 NEMES Lajos 77-78. 34 BREZNAY Imre 1926. 144-146. 35 HML V-l/d/69 Tűzi rend. 586

Next

/
Oldalképek
Tartalom