Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Berecz Mátyás: Eger városfalai

5. kép. Eger védműveinek építési fázisai (Rajz: B. Huszár Éva). A törökök kiűzése után hamarosan felmerült a falak rendszeres karbantartásának, gondozásának igénye. A munka kétségtelenül sürgősnek látszott, hiszen pl. 1690-ben a fal a Rác kapunál 33 méter hosszan dőlt le. A püspökség 1695-ben olyan megállapodást kötött a várossal, hogy a magisztrátus a falak első reparációjához csak kézi munkával és kocsifuvarral járul hozzá, de a jövőben a falak fenntartásának teljes költsége és gondja a vátost fogja terhelni. A folyamatos karbantartás azonban meghaladta a város anyagi erejét. 1731 táján a lakosság már a kapuk helyett a falakon keletkezett réseket használja átjárónak, jóllehet a várparancsnok azt gyakorta tilalmazta, sőt a falakhoz őrjáratokat is kirendelt. A falat a lakosság és a földesúr maga is pusztította azzal, hogy a leromlott részek köveit elhordta építőanyagnak. 564