Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Bereznai Zsuzsanna: A népi táplálkozás hiedelmei a hajósi sváboknál

mették a farsangot. A legények elmentek a lányokhoz, a férfiak az asszonyokhoz kolbászt, krumplit, paprikát, zsírt gyűjteni, aztán megfőzték és együtt elfogyasztották - ez volt a farsangi áldomás (Fasnidaltamasch). Farsang után az első böjti vasárnap a sajbóvasárnap volt, melynek neve Hajóson a Schaibasannteg 'korongvasárnap'. Ezen a napon minden háznál fánkot (Kiachla) sütöttek.

16 A falu határába, a Mocsárra, a Gruabákhoz mentek ki az emberek. A lányok kelt fánkot vittek magukkal, mindegyik egy egész levesestálra valót. Aztán a lányok odamentek a fiúkhoz, akik egy sorban álltak, az egyik fiúnak a lány fánkot adott, majd közösen mondták a versikét: - Schaiblein, Schaiblein, auf die Höh! (Korongocska, föl magosra! Wem soll das Schaiblein gheren? Korongocska kié legyen?) Máskor a lány eldobott egy fánkot, és amelyik fiúhoz röpült, az lett a szeretője. A lányok a fiúk felé dobálták a fánkot. Ha egy Judit nevű lány dobta a fánkot, és a János kapta el, akkor így válaszoltak a kérdésre: - Dr Judit and em Hans soll s Schaibli ghera. (A Judité és a Jánosé.) Raktak egy kis tüzet és átugrottak fölötte.

17 A húsvét előtti zöldcsütörtökön egyes házaknál valami zöldből kellett főzeléket készíteni: salátafőzelék vagy kaporszósz volt.

18 A hajósi svábok azt tartották, hogy nagypénteken szabad kenyeret sütni. Az azért nem bűn, mert Jézus a kenyérillattól ébredt föl. (Brot bacha, haud sie gseit, deaff ma em Kafraiteg, seall ischt kuei Send, wel vam Brotgschmack sai dr Hearrgid aufwached. )

19 A régi öregek nagypénteken egész nap böjtöltek: csak vizet ittak. Csak akkor ettek, amikor följöttek a csillagok. Egy hajósi asszony nagypénteken akart kolbászt enni, pedig ezen a napon kolbászt enni tilos. Ahogy beleharapott, és a kolbászt fogta, hát a kolbász odaragadt az orrához. Aztán alig tudta onnan leszedni, annyira odanőtt. Valamilyen imával szabadult meg tőle - így mesélt erről egy idős hajósi ember.

20 Nagyszombaton volt a tűz, a víz meg a szenteltfa szentelése. Az asszonyok vittek haza a szenteltvízből, s öntöttek belőle a kútba. Mikor beleöntötték a vizet, azt mondták: En Gotts Nama (Isten nevében). A húsvéti ételszentelés a hajósi katolikus svábok körében a XX. század közepéig nem volt szokás. A hajósi pap csak 1946^-7-től, a felvidéki telepesek (szlo16 BEREZNAI Zsuzsanna 2004a. 433. 17 SCHON Mária 2005. 341-345. 18 BEREZNAI Zsuzsanna 2004b. 309. 19 SCHŐN Mária 2005. 358. 20 SCHŐN Mária 2005. 359. 53