Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Fűköh Levente: „Beszélő nevek” a Mátra Múzeum őslénytani Gyűjteményében

tengeri kifejlődési sorozatot reprezentál, melynek alapján ezt a kronosztratigráfi­ai egységet a tudományos rétegtanban Egerien néven írták le. Andreánszky és Legányi közös munkásságának eredményeként Eger neve mellett számos, a Bükk-hegység peremterületén található település neve is előfor­dul: Libocedrus tárkányensis, Magnolia mikófalvensis, Betula bánhorvátensis, Qercus sályensis, Diospiros bánensis, Acer bánhorvátense. A növények mellett gerinces állatot is találunk településnév hordozójaként: Paralitherium tarkanyense. Mindössze egy név található a gyűjteményben, mely az ősmaradványt befog­laló kőzetre utal: Quercus rhyolitica. A riolit a vulkáni tevékenység következté­ben képződő kőzettípus. Tudományos kutatók nevei Külön kategóriát jelentenek azok a nevek, melyeket a leírók tiszteletük jelé­ül adtak azoknak a kutatóknak, akik maguk is sokat tettek az Eger környéke föld­tani megismeréséért. Találkozhatunk olyan esettel is, amikor tanár és tanítványi kapcsolat eredményeként kerül leírásra a faj, sőt olya eset is van, amikor kölcsö­nös a tisztelet: Catalpa czifferyi, Morus evae kovács, Crecidiphyllum andreán­szkyi. Az első két név esetében Andreánszky a leíró, az őt megörökítő nevet Ko­vács Éva adta. Id. Noszky Jenő munkássága során sok neves paleontológus, geo­lógus nevét örökítette meg. A fajok a Wind-gyári üledékekben előforduló puha­testűek: Euthria kochi, Fusus lóczyi, Euthriofusus szontaghi, Turricula telegdirothi, Surcula telegdi rothi, Chlamis schréteri, Aquilofusus loczyi, de más kutatók is előszeretettel neveztek el fajokat kollégákról, Trisidos schafarziki, Flabellipecten telegdirothi, Chlamys csepreghymeznericsae, Marginella vadászi, Mangelia bogschi. Érdemes megfigyelni, hogy a sok neves kutató között is gyak­ran szerepel Telegdi Roth Károly neve. Ez nem véletlen, hiszen ő volt az első, aki a Wind-féle téglagyár tudományos feltárásának eredményeit közreadta a Geologica Hungarica 1914-es I. kötetében. Legányi mint „keresztapa" A leírók több alkalommal adták új fajaiknak a neves egri gyűjtő, Legányi Fe­renc nevét. Legányi, egy fennmaradt írásában, (Tréfás végrendelet) keresztgyer­mekeinek nevezi ezeket a fajokat. A Turricula legányii, Quercus legányii, Juglans legányii, Rosa legányii, Palaea obtusa legányii, Chrysodomus legányii, Montlivaltia legányii, Haplosiren legányii, Cylicosmilia legányii, Cyathoseris 535

Next

/
Oldalképek
Tartalom