Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Váradi Adél: Különleges későközépkori talpas tál az egri várból

Az áttört oldalú tál analógiái Az egrihez hasonló, áttört falú, nyitott lábrészű, oldalán füleken lógó karikával díszített fülű későközépkori talpas tálat rendkívül kis számban

12 sikerült felgyűjteni. Egy salzburgi ásatáson

13 került elő öt db (5. kép 1-5), Straubingból

14 három db (6. kép 1-3), a prágai várból (6. kép 5),

15 Bécsből

16 (6. kép 4) és Bajcsavárról

17 ismerünk egy-egy példányt (5. kép 6). Részletesen megvizsgáltuk az edények közös és eltérő formai jegyeit, valamint díszítési sajátosságait (1. táblázat). E tálakban közös - ezért nem vettünk fel rá rovatot -, hogy mindegyik töredékes állapotban maradt ránk, a lábrész alul mindig zárt,

18 azaz a tálnak talpa van, valamint hogy a karikák zártak és a fülön mozgathatók. A táblázatban szereplő első adat metrikus vonatkozású. Az áttört falú tálak pátm: 16,6-20,4 cm, a m: 10-13,5 cm között van. Mindkét számsor viszonylag kis mérettartományban mozog, azaz a miniatűr edény (5. kép 5) kivételével e tálak hasonló méretűek. Két teljesen egyforma nagyságú nincs közöttük. Az alapanyag színe - a barna bajcsait és a vörös prágait kivéve - halvány árnyalatú (fehéres-, szürke, barna, sárga), ez kétféle agyagot feltételez: fehérre ill. vörösre égőt. A salzburgi edények közül négynél maradt meg a peremből töredék (5. kép 2-5), ezekről a fotó alapján megállapítható, hogy fedőhornyos peremük volt, ugyanúgy, mint az egrinek (1. kép).

19 A bajcsavári és két straubingi (6. kép 1-2) edény pereme fedőtartós, a 3. tálnál ez adat nem ismert. A következő szempont a tál oldalának profilálása. Ezen az alsó és felső tálrész hangsúlyos elválasztását értjük. Míg a tál alsó része gömbös formájú, az áttöréses minta alsó részétől kezdve mintegy tompaszögben nyílik ki a felső tálrész. A tál oldalfala így megtörik, a két rész találkozása „élként" jelentkezik. Megfigyelhető az is, hogy az áttört díszű felső részt egy kicsit be is mélyítik az edényfalba. Fazekastechnikailag a motívumok kivágása megoldható e nélkül is. így azonban még erősebben kettéválik a tálrész és sávjelleget ölt a mintasor. A tizen12 Ennek oka lehet részben az, hogy amennyiben egy ilyen edényből a jellegzetes részek (áttört fal, lukas alj, nyitott láb) nem kerülnek elő, úgy a tárgy a „szokásos" talpas tál besorolást kapja. 13 KOVACSOVICS, Wilfried 1991. 254-271.; 2004. 60. Abb. 74. 14 ENDRES, Werner 1982. Taf. 15. Kat. 96.; 1984. 148. Taf. 7. Kat. 156-157. Taf. 19. 15 FROLÍK, Jan-SMETÁNKA, Zdenëk 1997. 128-129. oldalak közötti színes kép. 16 KOLPRATH, Günter 1983. 170. Abb. 276. 17 KOVÁCS Gyöngyi 2001. 220. Fig. 15. 1-la; 2002. 214, 306. kép. 18 A korabeli talpas tálak lábrésze alul nyitott, azaz nincsen talpuk. 19 Bár a publikációk sehol sem írnak fedőhornyos vagy fedőtartós perem kialakításáról, ez az edény használati módjának szemszögéből rendkívül fontos tényező, a funkciója megítéléséhez pedig egyenesen nélkülözhetetlen adatforrás. 499