Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Váradi Adél: Különleges későközépkori talpas tál az egri várból

kerámiaedény az 1. gödörből, az üvegáru pedig a 4. számúból került elő. Ezek a karikával díszített fülű, egyedi, reprezentatív kivitelű, Kárpát-medencében is ritkán előforduló tárgyak talán nem véletlenül kerültek e két egymástól nem messze lévő objektumba. Bár a fülecskéken csüngő karikával díszített, színes, késő középkori üvegkehely közlése és elemzése kapcsán utaltunk e talpas tálra,

4 úgy véljük szükséges részletes leírása, elemzése és elhelyezése az ismert későközépkori régészeti leletanyag által megszabott keretek között. A tál leírása Az edény legfontosabb jellemzői röviden: sárga színű, mázas, kívül zöld és barna pettyekből álló sorokkal díszített, áttört oldalfalú talpas tál, fenekén öt átfúrás, lábán háromszög alakú áttörés, talpa zárt, két oldalán fülön csüngő karika (1-2 kép).

5 Finoman iszapolt, homokos soványítású, sárgásfehér színű, talpas tál egymással összeillő töredékei. Pereme fedőhornyos, a tálrész formailag kettéoszlik. Az alsó fele gömbös kialakítású, a felső fordított csonkakúp formában szélesedik kifelé, a találkozásuknál az edénytest vonala profilált. A tálrész felső felén, a perem és a profilálás között, egy kissé bemélyített szalagszerű részen, a fülek között áttört díszítés maradványa található.

6 A tál fenekének közepén egy 2,5x2,5 cm-es négyzet alakú területen öt darab átfúrt kerek luk található (átm: 0,5-0,6 cm), körülöttük fekete égésnyomok. Az üreges talp alul zárt, a domború lábrészt egy háromszög alakú kivágással megnyitották. A tálnak két egymással szemben elhelyezett, peremből induló füle van. Az egyik fül teljesen ép, és a rajta lógó agyagkarikának is kb. a fele megvan, a másik fülből az alsó harmad maradt ránk karika nélkül. A tálat kívül festéssel díszítették. A peremen, a fülindítás tetején, az alsó gömbös tálrészen, és a lábon függőlegesen futó világoszöld és sötétbarna pettyekből álló sorok váltakoznak. A tál felső részén: az áttört motívumok között, mintasor aljának megmaradt részein, a fülek alatti területeken, a füleken és a karikán csak barna pettyek sorakoznak. Az edényt kívül-belül színtelen mázzal vonták be, amitől az égetés utáni sárgásfehér alapszíne sárgává vált. Aljának közepén, az átfúrt lukak körül, egy 8x10 cm-es téglalap alakú részen nincs máz. Az üreges láb alján (a szinte teljesen fehér talpon, amin az edény áll) sincs, szépen láthatók rajta viszont a korongnyomok. 4 VÁRADI Adél 2003. 197. 5 A fotókat Lányai Éva készítette. 6 A mintasorok megmaradt motívumainak részletes leírását lásd a következő fejezetben. 496