Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)
Domboróczki László: A füzesabony-gubakúti településtörténeti modell. Új eredmények a Tisza-vidéki középső neolitikum településtörténeti kutatása terén
települők - akik máshonnan, feltehetően délről érkeztek - valószínűleg éppen a gubakúti lelőhelyen telepedtek meg először. Leszármazottaik egy része helyben maradt, mások viszont a szomszédságban, Gubakúttól egy-két kilométerre építettek tanyát. Ismét mások, lehet, hogy újabb, távolabbi területeket kerestek fel. És ezek leszármazottai is hasonlóképpen járhattak el több évszázadon keresztül. Mindez a neolitikus terjeszkedés máshol is ismert dinamizmusát tükrözi. A vándorlás, az új területek belakása, a neolit közösségek életmódjának egyik meghatározó eleme lehetett. Megfigyelhető ez a Körös-kultúra telepein is. Itt a hoszszú lineáris telepek tartós egy-helyben lakást tükröznek, míg a folyóvizek melletti sűrű topográfiai kép a továbbvandorló utódok egy részére utal. A Körös-telepek genezise és fejlődése teljesen hasonlóan képzelhető el, mint például a gubakúti településé. Valószínűleg hasonló a helyzet a Tiszai-kultúra településeivel is. 8 De Levantétől a Párizsi-medencéig mindenhol a terjeszkedésnek ezt a fajtáját látjuk. Az utódok egy része otthon maradt, másik részük elköltözött, a közelbe és távolabbra egyaránt. Valószínűleg ennek a túlélési stratégia szempontjából lehetett fontos szerepe. A rokoni szálak révén, eltérő adottságú területek között, kiegyensúlyozott kapcsolatrendszer épült ki. Az egymástól távolabb élő családtagok, rokonok így meg tudták segíteni egymást egy-egy krízisszituációban. 9 A füzesabony-gubakúti településtörténeti modellből levonható általánosabb következtetések A füzesabony-gubakúti településtörténeti modell tanulságai egészen biztosan alkalmazhatók a Tisza-vidéki középső neolitikum korszakának más településeire is. Heves megyében, Füzesabony-Gubakút mellett, Füzesabony-Szikszóiberekről, Mezőszemere-Kismari-fenékről és Ludas-Varjú dűlőről is rendelkezünk nagy felületetre kiterjedő, szabályos településképet mutató ásatási eredményekkel, melyek С14 adatai megerősítik a füzesabony-gubakúti modell érvényességét. 10 Már most látszik, hogy az AVK települések nem rövid idő alatt jöttek létre, és nem rövid időtartamú megtelepedést tükröznek. Ezért mindenhol meg kell próbálni az egyes jelenségeket és a hozzájuk kapcsolódó leletanyagot időbeli fázisok8 DOMBORÓCZKI László 1997. 76-77.; DOMBORÓCZKI László 2000. 122.; DOMBORÓCZKI László 2001. 30-31., 44-45.; DOMBORÓCZKI László 2005. 5.; DOMBORÓCZKI László 2006. 9 BOGUCKI Peter 1988, 120. 10 DOMBORÓCZKI László 1997. 69-71.; DOMBORÓCZKI László 2004. 53-55.; DOMBORÓCZKI László 2003. 43^4. Valószínűleg igaz ez a megállapítás Mezőkövesd-Mocsolyásra is, amelynek radiokarbon adatai terjesen összefésülhetők a füzesabony-gubakútiakkal: KALICZ Nándor-KOÓS Judit 2000. 68.; DOMBORÓCZKI László 2006. 479