Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Ujváry Zoltán: Egy tudós egri pap értekezése a proverbiumokról. Szvorényi József (1816–1892)

Ujváry Zoltán EGY TUDÓS EGRI PAP ÉRTEKEZÉSE A PROVERBIUMOKRÓL Szvorényi József (1816-1892) A folklórkutatás történetében Szvorényi József neve egy kisepikai műfajhoz, a proverbiumhoz, tágabban a közmondásokhoz, szólásokhoz és a példabeszédekhez kapcsolódik. A nyelvtudomány képviselői szerint ő volt az első, aki a XIX. században elindította ennek a műfajnak a tudományos szempontok szerinti vizsgálatát. Szvorényi akadémiai taggá választása alkalmából értekezést írt a proverbiumokról, amelyet a székfoglaló ülésen Erdélyi János olvasott fel 1847. augusztus 23-án. Az előadás, amelynek a címe: A ' közmondások és példabeszédek szelleme és vegyes elemeiről'még abban az évben megjelent. Tolnai Vilmos 62 évvel később úgyszintén akadémiai székfoglaló előadásában a következőket mondta tudós elődjének 1847. évi értekezése kapcsán: „Ettől az időponttól kell kelteznünk a tudományos tárgyalását a nyelv, a beszéd azon elemeinek, melyeket közmondás, példabeszéd, szólásmód, közszólás, szólásmondás, szójárás néven szoktunk nevezni, s melyeket a tárgyalás könnyebbségéért a szólás gyűjtőnevével jelölök. " A behatóbb értékelés előtt szóljunk arról, hogy ki volt Szvorényi József, akinek a munkásságáról említést sem tesz a folklór irodalom. Szvorényi életpályájának történései, működésének területei tömören összefoglalhatók. A Borsod megyei Sáta nevű palóc (barkó) faluban, ahol édesapja tanító volt, 1816. július 5-én született. Alsóbb iskoláit ugyanott, a gimnáziumot Egerben végezte. Teológiát tanult. Belépett a ciszterci-rendbe (1838). Székesfehérvárra nevezték ki tanárnak (1839). 1840-ben pappá szentelték. Székesfehérvár után Egerben lett tanár (1849), majd igazgató, perjel. Rövid megszakítással élete végéig Egerben élt és végezte irodalmi, pedagógiai, nyelvészeti és más témakörű tudományos munkásságát. Elhunyt 1892. december 11-én. Irodalmi és tudományos tevékenysége az 1830-as évek elején kezdődött. A reformkornak az a szellemisége hatotta át, amely a hazafiság erősítését, a nép, a nemzet felemelkedését, a magyar nyelv köznyelvi és irodalmi rangra való emelését tűzte célul. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2006. 463