Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Császi Irén: „Óvd a vésztől jószágunkat”. Szent Vendel Heves megyei kultusza

kodni, hogy Szent Vendel segítségével a jó Isten megszüntesse azt a nagy veszedelmet, ami ezen a környéken volt. "

2l 2. A Hányi pusztai kápolna mellett lévő szentkút a jámbor hagyomány szerint úgy keletkezett, hogy Vendel vándor juhász képében erre járt. Megszánta a tikkadt juhokat és botját leszúrta. Azóta is forrás csörgedezik a helyén.

22 3. Tréfás néphagyomány is fűződik a Hányi pusztai Vendel szoborhoz. A tenkiek úgy vélik, hogy arra fordul mindig amerről a harangszót hallja, ha Tenkről szól Tenk felé fordítja a fejét, ha Dormándról szól Dormánd irányába. Volt, aki odaállt a szobor elé és figyelte délben, de nem akart megmozdulni. Mondta is a tenki embernek, hogy becsapta, nem mozdul az a szobor semerre. Azért nem, mert nincs füle sem, így nem hallja a harangszót.

23 4. A nagyúti öregek szerint „ Wendelke grófi gyerek volt, s arra adta magát, hogy juhász lesz, ezért a szobron van is egy bárány. " 5. „Vendel, mint gyermek pásztor lett egy nagy úrnál, úgy mondta édesanyám, hogy az úr fölült a lóra, és elment megnézni a pásztort, hogy hová hajtotta a nyájat. Olyan messzire elhajtotta a nyájat a pásztorfiú, hogy az úr lóháton ment utána és azt mondta, hogy nem ér haza a nyáj ma miért hajtotta ilyen meszszire. A fiú nem szólt semmit, az úr felült a lóra, visszament, mire hazaért az úr a lóháton,a nyáj otthon volt. Ezt imádkoztuk is, Szent Vendel ki a jószágok pásztora. Akkor az úr szentté avattatta a pásztorfiút. Azt mondta az úr, hogy az nem igaz, hogy a nyáj hamarabb hazaér, mint о lóháton. "

24 Szent Vendel szobrok A szobrok felállítására, mint a kereszteknél, engedélyt kellett kérni a püspöktől és alapítványt kellett létrehozni, amelyek hasznából a szobrok gondozását biztosítani tudták. Heves megyében eddigi kutatásaink alapján 20 Vendel szoborról tudunk, melyből 17 ma is áll. A megye déli részén megtaláljuk szobrát Adács, Nagyút, Dormánd, Tiszanána, Tarnaörs, Kál, Erdőtelek, Gyöngyössolymos, Tarnaszentmiklós-Pély határában, Aldebrő, Mezőszemere, Kömlő, Füzesabony, Sarud, Mezőtárkány, Erk, Zaránk településein. Sajnos már nem áll Szihalom, Kisköre és Egerszalók Vendel szobra. A korai szobrok tanult mesterek munkái, mint a nagyúti és verpeléti. A XX. század elején készült szobrok provinciális mesterek stílusát idézik. Ismerjük a bogácsi Csiky Sándor, az egri Krizsán Ignác, a tarnaszentmáriai Asztalos József, a siroki Hornyák Sándor, a jászberényi Bah Gy. és a 21 Török Sándorné Kömlő. 22 BÁLINT Sándor 1998. 430-431. 23 Harangozó Vilmos Eger. 24 Özv. Cibolya Béláné Barna Ilona 1917. Adács. 429