Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Pálosné Nagy Rózsa: Szüretek, szüreti mulatságok Gyöngyösön

pás mindig igyekezett megőrizni a módosság „valósságát" és „látszatát", amit Spetykó Gáspár: Kapás gazda c. verse is bizonyít: „A kapásnak jó van módgya, - ...A pincében dufla sorral A ki tróbáta, a mongya! - All a hodó teli borral, Egyszerű az élet nála, Egísz esztendőbe méri, De nem kopik fel az álla... Fogytát azé még se éri... "

6 A magyar közmondás a búzát és a bort mindig együtt emlegeti. Ez azért van, mert a búza és a bor mennyiségétől és minőségétől függött az ország jóléte, boldogulása. A gabona aratása, a szőlő leszüretelése mindig is a gazdasági élet kimagasló eseménye volt. Az egész ország számon tartotta, s minden dolgos ember kivette belőle a részét. A magyar embernél a munka dandárja az aratással kezdődött és a szürettel fejeződött be. A szüret idejét és rendjét a város tanácsa állapította meg Ezt jegyzőkönyvben rögzítették, s két héttel a szüret elkezdése előtt kidobolták a szüret kezdetének a napját és a sorrendjét. Egy 1715-ös szüreti rendeletben a tanács kimondta, hogy október 14-én és 15-én a céhek és a birtokosok szüretelnek, 16-án a város lakói, mégpedig a püspöki határtól a kertmegi dűlőig, 17-én és 18-án a Nyulhegyen, 19én Sólymoson, 20-án Sáron és Szurdokon levő szőlőket kell szedni. Közben értesítették a földesurakat is, hogy a dézsma, kilenced szedésére tegyék meg az intézkedéseket.

7 A szüret ideje általában szeptember végétől november elejéig, a legszegényebbeknél egy napig, a kisebb gazdaságokban néhány napig tartott, de a nagyobb gazdaságoknál előfordult, hogy hetekig is szüreteltek. Általában két- három hét alatt be is fejeződött. Ez alatt az idő alatt a város kapuit éjszakára bezárták, lepecsételték, hogy napkelte előtt senki se hagyhassa el a várost, így mentették meg a szőlőt az illegális szüretelőktől. A XVI-XVII. században ebben az időszakban még a törvénykezés is szünetelt. Jó tanácsokkal is ellátták a szüretelőket, hogy miként szüreteljenek, mikor kezdjék a munkát. Úgy tartották, hogy ha a harmat felszikkadt, utána lehet kezdeni a szüretet, s lehetőleg száraz időben, éles késsel, vagy ollóval, de mindig tiszta edénybe szedjék a szőlőt. Szedés közben ne egyenek kenyeret, s szőlőt is keveset. A rohadt és éretlen fürtöket külön edénybe szedjék, s ezt elkülönítve vigyék be a présházba.

8 A szüret idején megélénkült a szőlőhegy, a szüretelők vidám énekétől, fegyverdurrogásoktól, muzsikától volt hangos a határ. A szüret valóságos nemzeti ün6 SPETYKÓ Gáspár 1883. 131-135. 7 BÁRTFAI Szabó László 1937. 65. 8 ENGEL Hermann 1909. 21-22. 390