Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Lukács László: Szép karácsony szép zöld fája. A karácsonyfa elterjedése

vei ezelőtt) sohasem állították a karácsonyfát, hanem mindig a sarokba, a geren­dába vert szögre akasztották. Meg kell még említenünk egy érdekes szokást Boldogkőváraljáról. Karácsony első napján a hozzátartozók egy kis karácsonyfát vittek magukkal a temetőbe, és valamelyik közeli rokon sírjára állították. " 30 A hegyközi Filkeházán (Abaúj m.) már a XIX-XX. század fordulóján elterjedt a ka­rácsonyfa, de a legszegényebb családoknál csupán egy fenyőágat állítottak pohár­ba. Az alig egy méteres karácsonyfákat leggyakrabban az asztal vagy a komód fö­lé a mestergerendára akasztották. 31 A Barkóság népe karácsonyfát csak az első világháború után kezdett állítani. Polgári, értelmiségi közvetítéssel terjedt el körükben a karácsonyfa. Domaházán (Borsod m.) Bencze nevű kántortanítónál láttak először karácsonyfát. 32 A palóc­földi Tarnaleleszen (Heves m.) a régi századfordulón borókafát állítottak kará­csonykor. Mézeskaláccsal, pattogatott kukoricával, dióval, molnárkaláccsal, na­ranccsal, aranyalmával, színes papírral díszítették. Szentképet tettek alá, Jézus ké­pe mellé kis betlehemet is állítottak. Eger vidékén, Visontán, Mátraszőlősön a pap által küldött színes ostyákból kivágták a Jézust ábrázoló részt, felakasztották a ka­rácsonyfára. Egerbocson a feldíszített borókafenyőt az asztal fölé, a gerendára akasztották. 33 A moldvai magyarok csak az 1950-es évek második felében ismerkedtek meg a karácsonyfával. Pusztinán (Bakó m.) az 1940-es években született gyerekek még nem kaptak karácsonyfát. Ez a karácsonyfa nélkül felnőtt generáció a gyere­kei számára az 1960-70-es években már állított cukorral, almával, körtével, dió­val, piskótával, nápolyival díszített fenyőfát. Az utóbbi három évtizedben már nem hiányozhat a karácsonyfa egyetlen olyan moldvai magyar házból sem, ahol gyermekeket nevelnek. IRODALOM BALOGH Károly 2001 Madách Imréről elfogultan. Elhangzott a Magyar Rádió Kossuth adóján, 2001. CSIZMADIA Imre 1982 Pirkadattól delelőig. Budapest. 1987 Delelőtől alkonyatig. Budapest. 30 NIEDERMÜLLER Péter 1981. 214-215. 31 PETERCSÁK Tivadar 1985. 28-29. 32 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1982. 143. 33 GULYÁS Éva-SZABÓ László 1989. IV. 348-349. 374

Next

/
Oldalképek
Tartalom