Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Sári Zsolt: Lakodalom Szihalmon

Szakácsné asszonnyal jól meg is sózattam. Örvendek, ha tálat viszem ki üresen, Ugy a vendég gyomra nem marad üresen. De nem magam jöttem amint látják Mert a másik tálat a hátamnál tartják Tedd, hát ide te is pajtás az asztalra, Jó étvágyat hozzá adjon az ég ura!"

11 A leveshúsnál: „Behoztam a kakast egész taréjával, hogy ne járjon többé a szomszéd tyúkjával vőlegény urunk is vigyázzon tyúkjára, hogy bele ne szeressen a szomszéd kakasába! "

хъ A töltött káposztánál: „Paradicsomkertből éppen most érkeztem, mely gyönyörű kertnek gyümölcséből ettem. De mivel ottan soká kertészkedtem, szép fej káposztát ottan termesztettem. Nagy Magyarországnak jó részét bejártam, ilyen káposzta félét keveset találtam. De annyit mondhatok, amerre csak jártam, mindenütt dicsérték, fülemmel hallottam. Én már nem dicsérem, dicsérje az magát, mert belevágtam két oldal szalonnát. Tizenkét disznónak elejét, hátulját, Keresse meg benne a menyasszony a farkát!"

14 A vacsora után a menyasszony a vőlegénnyel bement a konyhába megköszönni a vacsorát a szakácsasszonynak, akinek kendőt vagy szalvétakészletet ajándékoztak. A szakácsasszony megajándékozása nem volt ismeretlen a helyi hagyományokban, ennek a szokáskörnek korábbi eleme volt a kásapénz szedés, a kása tálalásakor gyűjtöttek a szakácsasszony javára. Erre az időre már összegyűltek a ház előtt a leskelődök, a szennyesek, a hívatlan vendégek. A gazdaasszonyok vittek nekik töltött káposztát, majd pedig kalácsot. A cigány nekik is játszott egykét nótát, ilyenkor azt kiáltották: „szennyeseknek húzza a cigány"! Ezekben az 12 ERDŐS László EA. 4506. 13 SÁRI Zsolt EA. 25. 625. 14 SÁRI Zsolt EA. 25. 625. 348