Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

S. Lackovits Emőke: Egyházkelő és paszita a Balaton-felvidéki reformátusoknál

Paszitába ünnepi vagy félünnepi viseletben mentek. Az ételek maradékát szétosztották a résztvevők között, kóstolót küldve az otthon maradottaknak. Az esetek döntő többségében ezen az alkalmon adták át a keresztszülők ajándékaikat. Ez volt a „korozsma", amely egy nagyobb összegből állott, amit azután kisebb-nagyobb ajándékokkal is kiegészítettek, így ruhával, inggel, nyaklánccal, fülbevalóval. A bakonyi falvakban ezt a pénzt „komapénznek" nevezték. Szentgálon a pólyába tették a pénzt, ami a családban komoly bevételnek számított. Ugyanígy tettek В ábony megy erben, de a Mezőföldön is. Balatonfüreden a pólyapárnára helyezték el a pénzt. Szentkirályszabadján a csecsemőt kitették, a komák pedig „babalátni" mentek, amikor a pólyapárnába pénzt dugtak. A Mórivölgy falvaiban a párna alá, Kocson a komarétes alá, az Őrségben pedig az asztalon egy ruhába kötött tányérra helyezték. Göcsejben „fejkötőpénzt adtak, amit ruhára fordítottak.

30 Kisebb ajándékot azután később is adtak a keresztszülők a gyermek névnapjára, karácsonyra, konfirmációra. Házasságkötésükkor viszont komoly, nagy ajándékot adtak a keresztszülők. Az 1960-as, 1970-es években már konfirmációra is megnőtt az ajándékok mennyisége és értéke. Amennyiben a gyermek egy esztendős kora előtt meghalt, akkor a keresztszülők vették meg a koporsót, esetleg a szemfedőt, valamint a halotti ruhát, de koszorút mindig csináltattak. Helyenként a kis halottat a keresztapja ill. a keresztanyja vitte ki a temetőbe. Általános volt a húsvéti ajándék, a gyermekeknek festett hímes, továbbá színes: piros, zöld, kék tojás is. Bálint Sándor szerint ez az ajándék az újjászületés jelképe volt, s a valamikori húsvéti keresztelőre utalt.

31 A paszita mindig jeles nap volt egy család életében, a kimagaslóan nagy paszitáknak emlékét sokszor még az utódok is őrizték. A mindenkori szülők pedig igyekeztek emlékezetessé tenni ezt az alkalmat mind a meghívott vendégek, mind a maguk számára, hisz ezzel minden esetben egy új életet ünnepeltek. Köveskálon az 1848/49 évi szabadságharcban Budavár visszavételénél hősi halált halt Győrffy Endre apjának, Győrffy Györgynek a paszitájára az apa, Győrffy István egy maratott technikával készített, girlandokkal díszített két literes borosüveget csináltatott, amelynek körbefutó feliratán olvasható: „Vivat Nemes Nemzetes Győrffy György!" Ezt az üveget egészen az 1980-as évekig közös lakoma alkalmával az asztal közepére helyezték és családi ereklyeként őrizték.

32 30 VAJKAI Aurél 1987. 66.; NEMESNÉPI ZAKÁL György 1985. 49-50. 31 BÁLINT Sándor 1976. 303-306. 32 S. LACKOVITS Emőke 1983. 83-84. 336