Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Horváth László: Vámosgyörki népszokások

Horváth László VÁMOSGYÖRKI NÉPSZOKÁSOK A szerző lassan egy évtizede foglalkozik Vámosgyörk történetének egyes aspektusaival, hisz a vasúti fővonal kérdése, a paraszti migráció, az 1848-as események, vagy éppen a falubeli 1956-os megmozdulások mind-mind korábban önálló dolgozatot, publikációt jelentettek. Ezzel együtt is igaz, hogy a falu nem tartozik a kutatók „kedvencei" közé, viszonylag kevés az irodalma. A falu másban sem szerencsés. A Mátraaljan 20-25 falu úgy hirdeti magát, hogy békés, nyugodt település a Mátra lábánál. Vámosgyörk erről is „lecsúszott", a helyi köznyelv már csak a Mátra lábujjához kapcsolja. S valóban, sokszor a kutató is zavarban van, hova sorolja Vámosgyörköt. Igazán már nem a Mátraalja, földrajzi viszonyait tekintve az Alföld határán fekszik. A történelmi borvidék széle, de pereme a Jászságnak, határközsége Heves megyének, legdélibb nyúlványa a volt gyöngyösi járásnak, széle a mátrai domboknak. Hol a Hevesi, hol a Gyöngyösi Választókörzet része napjainkban is. Vámosgyörk egy község a határon, valósággal a látóhatáron, ott ahol a hegység és a síkság, ahol az ég és a föld összeér. Volt és van előnye és hátránya is bőven e frekventált fekvésnek. Virtuális és valóságos keresztutakon feküdt Györk mindig is, ahol érdemes volt akár névadó vámot is létesíteni, hidat építeni, vásárt tartani, vasúti fővonalat és autópályát átvezetni, de ahol könnyen átszáguldott a tatár, a török, a labanc, német és orosz ármádia is. Több ezer éve lüktet itt az élet, e mindössze 2012 hektáros határban sokszor kellett a semmiből, a romokból újra építkezni. A falu népének élete születéstől a halálig és az évszakok egymásutánjában szigorúan meghatározott rendben folyt. A hétköznapok fő meghatározója a mai mértékkel mérve kegyetlenül nehéz paraszti munka volt. A györkiek a munkátlanságot megvetették, a munkakerülőket hitvány embernek tartották, s megpihenést a legtöbbjüknek csak a vasárnapok, a templomi istentisztelet, a naptári emlékezetes napok jelentették. A közös vallási, egyházi ünnepeken kívül minden családnak, rokonságnak megvoltak az emberi életkor fordulóihoz kötött jeles napjai is, ahogy ezt a vámosgyörki szólás mondja, „Az életnek három szüksége van: a szüAz egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006. 313