Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Szűcs Judit: Élet és gazdálkodás Csongrád és Szentes határán, a Kis-Tisza-szigeten. (A Gólya-család példája)

díjuk, egy-egy kis földdarabot, 2-3 részletet, esetleg 1 kisholdat műveltek, ebből éltek meg. Ki kerékpárral, ki talicskat tolva járt ki a szigetbe dolgozni. Az egyik inkább kukoricát, zöldséget termelt, a másik gyümölcsöst, szőlőt művelt, attól is függően hol kapott földet, illetve mivel foglalkozott szívesebben. Még az 1960-as években előfordult, hogy az egyik tulajdonos, Kovács bácsi a Kis-oldalon 1 holdnyi területen kiirtotta a fákat. (Nem telepített erdő volt.) Az így nyert földdarabot kukorica- és veteményföldnek használta. Halála után a műveletlen föld újból fűzfa erdő lett. Időközben ez a generáció kihalt, közben újabb áradásos évek vették el az emberek kedvét az ártéri, szigeti gazdálkodástól. A XXI. század elején a földek gondozatlanok; akik kijárnak kis birtokaikra, azok többsége is csak horgászni, pihenni használja. A közeli Zsup-sziget szintén újból beerdősödött. Gólya Imre a szigeten olyan zöldség-, gyümölcstermesztésre, méhészetre alapozott, erdőműveléssel és állattartással is foglalkozó tanyai gazdaságot hozott létre, amely élt az ártéri lehetőségekkel, talaj- és éghajlati adottságokkal. Ugyanakkor a sziget körül adott ártéri haszonvételek több lehetőségét nem használta ki.

15 Ebben szerepet játszott az is, hogy hattagú család fejeként a biztosabb haszon megszerzése volt a cél. Két példa, két változat a vízi, réti haszonvételek lehetőségeinek kihasználására. A Tisza-szigettől délre, a mentett oldalon, a gát mellett épített tanyákban laktak a Komendát család tagjai. Az apa, majd öt fia, Imre, Sándor, Bálint, István és János is halászok lettek. (A fiúk az 1922-es születésű adatközlőmnél 1 generációval idősebbek voltak.) Tanyájukban, az önállósodott fiúk tanyáján is kis gazdaság (12 tehén, disznó, aprójószág) egészítette ki a halászattal megszerzett jövedelmet.

16 Szintén közeli tanyán (Alsórét 72. Bárkai dűlő), a Sulymos-tó partján lakott Gránitz Imre (sz. 1906), aki 5 és fél hold saját földjét és 10-15 hold bérletet művelve kisbirtokosként élt a réti, ártéri haszonvételek lehetőségével, a Sulymos-tó füvét takarmánynak kaszálta, szomszédjával alkalomszerűen halászott, vadászott, gondozta az elárvult állatokat, befogta a fák odvába kirajzó méheket, tartott méneket. Kis gyümölcsöst, szőlőt gondozott.

17 A vízszabályozás után csökkenő ártéri haszonvételek lehetőségével is éltek az itt tanyát építők. Családi hagyomány mellett érdeklődésük, adottságaik is szerepet játszhattak abban, hogy az egyébként csökkenő lehetőségek közül melyiket választották. 15 BELLON Tibor 2003. 7-8. A haszonvételek felsorolása. - A Szántai Kis Lajos, majd fia, Ferenc családjával, alkalmazottaival Csongrád-kisréti gazdaságában parti birtokosként a haszonvételek lehetőségeivel élt. Leírása megjelenőben a Múzeumi Füzetek - Csongrád 9. számában, az ártéri gazdálkodás vázlatos feldolgozásában. 16 SZŰCS Judit 2005. 75. Maszlag János, csongrádi halász a Komendát nevű halászokhoz hasonlóan tart állatokat belsővárosi, Ék utcai házában. Az önellátásnak a paraszti gazdasághoz hasonló módja a korban általános lehetett. 17 SZŰCS Judit 1982. 1-20.; 1983. 91-100.; 2000. 315. 282