Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Szűcs Judit: Élet és gazdálkodás Csongrád és Szentes határán, a Kis-Tisza-szigeten. (A Gólya-család példája)

és a gyékény is gazdasági értéknek számított. A szabályozás után más ártéri területekkel a szigetet is felosztották. (Mód László szerint a vagyonosabb szentesiek között, Takács József szerint kubikosok kaptak belőle.) Az 1908-as birtokvázlatok térképlapjai szerint a magasabban fekvő, homokos részeken szőlőskertek díszlettek, a vízhez közelebbi, kötöttebb talajon kukoricát termeltek. A szőlő elsősorban csemegeszőlő volt. Az 1930-as években a szentesi csemegeszőlő még Németországba is eljutott. A cikk a szigeti szőlőkultúra újbóli felvirágzásában bízó mondatokkal fejeződik be. „ Földje víz rakta iszapos talaj, amit a víz megöntöz. Gazdag, áldott terület. De bizony a víz gyakran hívatlan vendég" - ahogy Takács József (sz. 1922.) mondta. Ő 1930-tól élt a szigeten. A szigetet szerinte a szabályozás után osztották ki a környékben dolgozó kubikosoknak. Nevelőapja családja ilyen kubikos családtól vásárolt itt földet. A domb mesterséges képződmény. Egy-egy nagyobb árvíz után hordtak rá földet, ezzel emelték a domb magasságát. A városi házzal bíró Gólya család tagjaként Gólya Imre (1874-1946) az első világháborúból hazatérve, az apja tulajdonában lévő földek közül nem a város szélén, a Kurca-parti 1 holdas (1600 négyszögöles) tanyás földön akart élni, és nem a városról a Felső-rét nevű határrész pusztaföldjét választotta megmunkálásra. (Ezeket a földeket kiadták feles bérletbe.) Hanem a Tisza-sziget tetején lévő családi birtokra, térkép szerint Gólya-dombnak nevezett helyre, a Szentes, Kis-Tisza sziget tanya 57 szám alá költözött ki. (1. kép)

6 A Gólya-dombtól a folyás irányba haladva, a sziget legnagyobb részét a nevezett család művelte. Rajtuk kívül csak a Tarnóczi, Borbás, Virágos és Harangozó családnak volt itt földje. Gólya Imre 1918-ban 44 évesen már öreglegénynek számított. De pár év múlva elvette húga lakóját, Solymosi Máriát (1900-1982), aki két gyermekével együtt kiköltözött hozzá. Született két közös gyermekük is, összesen három fiút és egy lányt neveltek föl. A tanya és a gazdaság 1930-1932-re kialakult állapotát a nevelt fiú, Takács József visszaemlékezései alapján mutatom be.

7 Általában a sziget magasabb, partosabb részén telepítettek szőlőt és gyümölcsfákat, a mélyebb részeket szántónak, veteményföldnek használták. A vízhez közeli partot meghagyták erdőnek. (Az erdő bizonyos vízmagasságig védte a művelt földeket, a termést.) A sziget közepén farmezsgye húzódott. A Kis-Tisza (egyben a gát) felől, a Kis-oldalon volt a sziget alacsonyabb fekvésű, olcsóbb 6 ZSÍROS Katalin 1990. 16-17. oldalak közötti térképen és a Névmutató 106. oldalán kellene szerepelnie a két névnek. Az alapos igényes feldolgozásból a Gólya-domb név hiányzik. Takács József tulajdonában van egy 1986-ban megjelent „TISZA Csongrád - Mindszent" térkép. A Szentesi-sziget (itt ezen a néven) tetején bejelölték a Gólyatanyát. 7 Az ártéri tanya történetével írásos dokumentumok alapján Mód László foglalkozik. Ezúton is köszönöm, hogy ezt a cikket megbeszélhettük. Megjegyzéseit felhasználtam. 276