Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Bodnár Zsuzsanna: „Ringass még…”. Díszített bölcsők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

zás szolgálta a lekötést, de a rácsozás dísz is volt. Ez a rács néhány megoldásnál kiemelhető. (4.kép) Figyelemre méltó az oldaldeszkák faragott, fűrészelt vagy esztergályozott pálcákból készült díszítése. Az esztergályozott díszű bölcsőknek az oldalfalát vagy áttört deszka, vagy esztergályozott oszlopsor alkotja. Sarok oszlopaik és a kávákat összekötő rudak esztergáltak. Jellegzetesen formált, alsó részén félkör alakú talpuk elhegyesedő vége kétoldalt kissé kinyúlik a sarokoszlopokon túl. A tárgyak azt mutatják, hogy az esztergályozott díszítő elemek elaprózása, zsúfolása, az esztergályozott oszlopocskákkal, rudacskákkal való ellátása jellegzetesen bizáncias felületmegelevenítés - a keleti bölcsőkön sehol sem gyökerezett meg ennyire - míg nálunk más bútorokon is jelentős szerepet kapott.

15 3. kép. Talpas, ringóbölcső. (Apagy) 4. kép. Bölcső, kiemelhető ráccsal. Sóstói Múzeumfalu, Sóstófürdő. Ltsz.: 61. 51. 1. (Fülpösdaróc). Sóstói Múzeumfalu, Sóstófürdő. (Boros György felv.) Ltsz.: 89. 8. 7. (Boros György felv.) Általában a bútorok rácsozattal való tagolása, s e megoldás elterjedése a bölcsőknél - különösen az oldalak felső, felemelhető változata - a biedermeier divattal hozható kapcsolatba.

16 Az általánosan elterjedt talpas bölcsők alakításában, netán kis sorozatokban való készítésében gondolnunk kell az egyszerű, s famunkában jártas parasztemberek és a háziipar szerűen dolgozó fafaragók mellett a városi, mezővárosi kézművesekre, ácsokra, bognárokra, különösen pedig az asztalosokra, kik a nagy számban elkészített darabokat vásárokon árusították. 15 K. CSILLÉRY Klára 1966. 35. 16 GRÁFIK Imre 1988. 189. 243