Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)
Füvessy Anikó: XIX. századi tiszafüredi festett bútorok
Az eddig ismert adatok alapján úgy véljük, hogy a körmezővel keretezett stílus szegfűs és tulipántos változatai egy műhelykörhöz, de két bútorfestő asztaloshoz köthetők. Ez a műhely leginkább a Kruspyr-műhely lehetett, s a tanítványok vitték tovább leegyszerűsítve vagy éppen feldúsítva ezt a jellegzetes stílust. A koszorús variáns a láda szélét díszítő esztergályozott oszlopokban és a történeti stílusokhoz közelebb álló festett motívumokban a város legképzettebb asztalosához, talán Gittel Ferenchez kötődik. A két évszámos darab (1852, 1853), a koszorús darabok alacsony száma azt a feltételezést is megengedi, hogy a rövid ideig itt dolgozó Budai András munkáival állunk szembe. Az emlékanyagban Poroszló kivételével a Tisza mai Heves megyei szakaszából gyűjteményeinkben témánkba illő tárgyakat nem találunk. Poroszlóra a füredi festett bútor kereskedelmi vagy házassági kapcsolatok révén egyaránt könnyen átkerülhetett. Hiánya azért is feltűnő, mert tiszafüredi mestereknél poroszlói, tiszánanai, sarudi tanulók is megfordultak. A tárgyi anyag - a gyűjtés esetlegességét fenntartva - azt látszik bizonyítani, hogy ez a stílus a református vallású települések lakóinak ízlésével egyezett. A kisebb regionális asztalosműhelyek az új stílusú népművészet konjunkturális szakaszában, a XIX. század harmadik negyedében a fazekasokhoz hasonlóan jól ismerték vásárlóközönségük ízlését. Boldogulásuknak ez alapfeltétele volt, így vélhetően egymással párhuzamosan változatos igényeket is kielégítettek. Azonos időszakból körmező nélküli eltérő stílusra is több példát találunk. Úgy véljük, ez a körmezős megoldás a régi stílusú népművészet szerkesztett díszítményeinek továbbélő népszerűségére utal, mely Tiszafüred környékének és a Nagykunságnak hagyománytiszteletéből, a kisnemesi és redemptus értékrendből fakadhat. Párhuzamait a fazekasság szerkesztett díszítményeiben és a faragóstílusban is megtaláljuk. Mindezek egy nagyobb régió egységesebb, mértéktartóbb és tradicionálisabb szemléletére is utalnak, mely építkezésében, viseletében is nyomon érhető. 236 6. kép. Aprólékos díszítésű láda a XIX. század utolsó negyedéből (Győrffy István Nagykun Múzeum).