Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Füvessy Anikó: XIX. századi tiszafüredi festett bútorok

tésű volt, fia szerint Eger érintésével 1863-ban került Tiszafüredre.

34 Fia, a szintén asztalosmester Gyula a már divatból kimenő virágozást ugyan még ismerte, de a kereslet jelentős csökkenése miatt már csak elvétve, a XX. század legelején gyakorolta. Motívumait idős korában már nem tudta felidézni. Füvessy Lajosról úgy tudjuk, hogy bajor eredetű családja a XIX. század elején Csehország érintésével a Pozsony megyei Somorján keresztül települt át Debrecenbe még Krauth vezetéknévvel. Apja, Krauth, majd Füvessy Lajos debreceni asztalosmester volt, aki 1833-ban remekelt.

35 Fia egy 1848-as eseményekre emlékező újságcikke szerint inaséveit nála, Debrecenben töltötte.

36 Vélhetően segédként is idősödő apja mellett dolgozott, de 1870 januárjában házasságát a tiszaörsi jegyző lányával már itt kötötte. Virágozott bútor gyártásában aligha jeleskedett, annál képzettebbnek tarthatta magát. Polgári és egyházi megrendeléseiről van tudomásunk, de ő készítette 1880-ban a füredi Régészeti Egylet elhúzható üvegezésű magas, polcos tárlóit is. Kovács András sem Tiszafüreden tanult, mesterré válása (1872) után csak egy anyakönyvi bejegyzés tanúskodik füredi munkásságáról. 1873. szeptember 9-én 26 éves korában itt halt meg debreceni születésű felesége, Doszpoly Eszter, mely arra utal, hogy vándorlása során debreceni asztalosnál is segédkedett.

37 Az asztalosok között néhány filiális mester is volt, akik kezdetben Poroszlóhoz kötődtek. Hausinger Ferenc kivételével nem tudjuk, hol és kitől tanulták mesterségüket. 1847-ben Száz Pál és Lasitz József volt a füredi céh két első filiális mestere. 1852-ben Száz József poroszlói, 1857-ben a két évvel korábban még kontárként dolgozó Rosenberg Ábrahám lett egyeki landmajszter. Ugyanekkor kérte felvételét & filiális mesterek sorába Hausinger Ferenc is, aki Egerben és Poroszlón töltötte inas- és legényéveit, de bizonyítványait hiányosnak találták, kérését így elutasították.

38 Inasok a tiszafüredi céhnél A vándoridejüket itt töltött legényekre elvétve és név nélkül utalnak a források, viszont az inasok szegődtetését - több személyes adat megadásával - viszonylag pontosan vezették. Ebből nevük, vallásuk, származási helyük éppúgy kiderült, mint szegődtetésük változó, 3-6 évig terjedő ideje. A források az 1843-1885 köz34 Klinszky Gyula 91 é. tiszafüredi lakos adata (1977). 35 VARGA Gyula 1990. A remekléshez előírt rajza is fennmaradt, mely igényes, emeletes szabadtéri faépítmény. 36 Füvessy Lajos: Emléktöredék 1848^19-ből című írásából tudjuk, hogy apja debreceni asztalosműhelyében 1848-ban a cikkírón kívül 4 segéd és 2 inas dolgozott (Tiszafüred és Vidéke, 1891. szept. 9.). 37 RHA V. 352. 38 KPM tört-dok. 69.72.1. 96. 232