Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Veres Gábor: Adatok a bútorzat XVII–XVIII. századi történetéhez Északkelet-Magyarországon

Egy Szál jó fényű Deszka 24 Alább való 18 Hársfábul való négyszögű Asztal ládástul az asztalos fájabul 2 40 Gyalult karszék singétül Gazda Deszkájából 18 Egy fejér három singes karszék gazda Deszkájábul 45 Egy fejér karszékeit Gazda Deszkájábul 30 Egy festett zöld karszékeit 36 Festett nyoszolya két Embernek való maga deszkájábul az Asztalosnak 2 00 Az Gazda Deszkájábul 1 70 Egy embernek való fejér nyoszolya 1 00 Superlatos festett Agytul 2 40 Két Embernek való fejér nyoszolya 1 20 Gyalult fejér Ajtó partazassátul 60 Egy fejér dupla ajtó csinálástul gazda Deszkájábul 1 00 Festett dupolás Ajtó melly gyantáros 2 00 Festett függő bölcső 1 48 Paraszt eöreg fejér Ládatul Pléhestül 1 48 Másfel singnyi festett ládtul pléhestül 1 00 Egy szekrényért 30 Mivel a fenti adattal kapcsolatban nincsenek további megjegyzések, felvetődik a kérdés, hogyan kerül az alapvetően más technikával készülő bútor árszabása az asztalos termékek közé, azaz készítettek-e az asztalosok ácsolt bútort? Egy gyakorlott - a fa tulajdonságait jól ismerő - asztalosnak ez természetesen nem jelenthetett problémát. Különösen annak ismeretében mondhatjuk ezt, ha tudjuk, hogy a fában gazdag területen élő parasztemberek is autodidakta módon elsajátították a szekrények készítését. Felvetődhet az is, hogy a szabályozás szükségszerűsége miatt került a bútordarab az asztalos termékek listájára. A piaci forgalomban keresett darabnak számító szekrényeket fontosnak tartották a limitációban szerepeltetni, és ebben az esetben az asztalosok árlistájához csatolták utolsóként, mivel funkciójukat tekintve az általuk készített bútorokhoz álltak a legközelebb. A legkézenfekvőbb magyarázat azonban az, hogy a szekrény szó asztalos technikával készült darabot jelöl ebben az esetben. Az eddig ismertetett árszabásokban jól látható, hogy vegyesen fordulnak elő bennük kisnemesi, polgári és paraszti használatra szánt bútorok. Ezek közül néhányat már a felsorolás alapján is el tudunk különíteni, másokat csak a tárgyi anyag ismeretében. És van a felsorolt tárgyaknak egy jelentős köre, melyek azonosítása még további vizsgálatokat igényel. Az azonosítást tovább nehezíti, hogy ugyanazon darabok megnevezése vidékenként változik, és a limitációkban nem feltétlenül 216