Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Veres Gábor: Adatok a bútorzat XVII–XVIII. századi történetéhez Északkelet-Magyarországon

a vaj iccéje 27 dénár volt. A szíjgyártók egy paraszt hámot 1 forint 20 dénárért, egy paraszt kengyel szíját 50 dénárért, míg egy istállóbéli paraszt kötőféket 30 dénárért adhattak. A szerszámok közül a kovácsok limitációjában egy béresnek való faragó fejsze 36, egy szecskametélő kapa ugyancsak 36, egy fűkasza 50, míg egy sarló 6 dénárért szerepelt. A paraszti viseletek közül egy vásári, cifranélküli férfiködmönt 3 forintért, míg ezt cifrázva - azaz hímzéssel, rátéttel díszítve - 3 forint 60 dénárért kínálhatták. Ez az ár pontosan megegyezett az árszabásban szereplő egyik legdrágább bútordarab a hársfából készült fiókos asztal árával. Ugyanennek a cifrázott férfi ködmönnek az áráért két darab két emberre való azaz kétszemélyes - festett ágyat (nyoszolyát) adtak. Arról, hogy a szűcsök milyen mennyiségben értékesítették portékáikat a parasztság számára, csak szórványos adataink vannak. A Magyarországon legkorábbi, céhekre vonatkozó adat a kassai szűcsök 1307. évi szabadalomlevele, ár- és bérszabályzata. A rimaszombati szűcsök latin privilégiuma pedig 1458-ból való. A fent említett árszabáson túl Észak-Magyarországról 1670-ből is van adatunk arra, hogy a rimaszombati szűcsök cifra ködmönt árusítottak, mely ellen a gyöngyösi mesterek tiltakoztak.

19 A tiltakozás is jelzi, hogy a konkurencia újítása jelentékeny bevételkiesést okozhatott a gyöngyösi szűcsöknek. A drága szűcsmunka csakúgy, mint az asztalosok bútorai - mai fogalmaink szerint - tartós fogyasztási cikknek számítottak a XVII. század végén. A ködmönöknek a parasztság körében kialakult vevőköre volt. A fenti ár arányok alapján nehéz lenne elképzelni, hogy ugyanez a kör az asztalosok bútorait ne tudta volna megvásárolni. A XVII-XVTII században Észak-Magyarországon kiadott árszabásokban gyakori, hogy bizonyos termékeket „paraszt, paraszti" jelzővel láttak el. Ez egyértelműen jelzi, hogy az árut elsősorban, mely vevőkörnek szánták, annak szerkesztésmódja, díszítése, stílusa alapján. Az 1696-os árszabásban a már említett eszközök, lószerszámok stb. mellett az asztalos bútorok között egy „paraszt eöreg fejér szekrény láda" szerepel, melyet két forintért kínálhattak. A XVIII. századból több árszabás maradt fenn a vizsgált területről. Egy 1706ban kiadott limitációban

20 az asztalos munkák között az alábbi bútorok szerepeltek: Két singes asztal fiókostul lábastul ha Hárs fabul van 2 40 Fenyü deskabul való asztal 2 Eggyes Kar Szék fehíreri hárs fábul 36 Festett kar Szék hárs fabul 54 Egy hosszú kar Szék fehíren 48 Festve gyantarossan 90 19 KRESZ Mária 1979. 57. 20 HML IV-l/b 18. doboz. 1706. 2 számú irat. 214