Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Veres Gábor: Adatok a bútorzat XVII–XVIII. századi történetéhez Északkelet-Magyarországon

paraszti réteg számaránya, akik több más mellet bútorzatból is meg tudták vásárolni a mesteremberek által készített darabokat. A szegényebbek lakóházát viszonylag kevés - általában saját maguk vagy háziiparosok által elkészített - bútorzat jellemezte. A XIX. századtól azonban ezek egy részét specialisták vagy mesteremberek készítették annak ellenére, hogy különösen a fában gazdagabb területeken minden férfi értett a fa megmunkálásához. Ettől a korszaktól válik tehát általánossá az asztalosbútor, de korábban is használatban volt a parasztság körében.

4 A múzeumokban őrzött tárgyi anyag áttekintését követően

5 a bútorok kereskedelmét szabályozó, megyei limitációkat, árszabásokat vizsgáltam meg.

6 Az árszabásokkal a vármegye igyekezett a céhek által előállított termékek árát szabályozni. A limitációt rendszerint egy-egy vármegye területére kiterjedően adták ki, de általános gyakorlat volt, hogy a megyék - különösen a szomszédos megyék - megküldték egymásnak az iratokat. Északkelet-Magyarországon a hódoltsági területen kívül jöttek létre az első önálló asztaloscéhek. Legkorábban Lőcsén 1600-ban, Rozsnyón 1630-ban. Az asztalosipar történeti hagyományai azonban ettől valószínűleg jóval korábra nyúlnak vissza a területen. Önálló asztaloscéhek Északkelet Magyarországon

1 Vármegye A céh székhelye, az alapítás éve Abaúj Mecenzéf, 1724 Borsod Miskolc, 1799 Gomör Rozsnyó 1630, Rimaszombat 1761, Jolsva 1798, Csetnek 1801, Dobsina 1801 Zemplén Sárospatak 1771, Sátoraljaújhely 1872 Az önálló asztaloscéhek mellett több városban az asztalosok más mesterségbeliekkel alkottak céhet. Egerben például 1733-ban az asztalosok, lakatosok, üvegesek, esztergályosok és a puskaművesek kaptak közösen céhprivilégiumot,

8 Gyöngyösön 1793-ban váltak külön az asztalosok és a német lakatosmesterek a szíjgyártóktól és a magyar lakatosoktól.

9 Az önálló asztaloscéheknek pedig a céh 4 SZABADFALVI József 1997. 227. A XVIII. század végéről a Néprajzi Múzeum is őriz több asztalosbútort Észak-Magyarország területéről. Az idézett tanulmány 237. oldalán is láthatjuk egy 1774-ben, Sajómercsén készült darab illusztrációját. 5 VERES Gábor 2005. 125-173. 6 Az eredeti levéltári forrásokat használtam, melyek közül azonban több már nyomtatásban is megjelent. H. CSUKÁS Györgyi 1996. 7 Készült a Magyar Néprajz III. 43. térképe alapján. 8 HML IX-6/l/b. 9 PETERCSÁK Tivadar 2005. 53. 210