Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Zábrátzky Éva: Tarnaszentmária és Verpelét kőipara (XIX–XX. század)

Egyéb készítmények Az egyszerűbb, gazdaságban használatos tárgyakat a helybeli férfiak saját használatra előállították, hiszen a jól faragható kőhöz minimális eszközkészletre volt szükség, így a baromfiudvarok itatóit, a sertések válóját házilag készítették el, de szentmari kőből készült a káposztás hordókba használt, a hordó alakjához kifaragott kő is. Egyes portákon a kukoricagórék alátámasztását is kőből oldották meg. A kőfaragó mesterek otthonában olyan egyedi kőtárgyak is előfordulnak, mint a kőből faragott karácsonyfa-talp. A kőlábú saroklócáknak már csak a díszesre faragott lábaira lehet rábukkanni, ám ebből kiderül, hogy ez a típusú berendezési tárgy Tamaszentmárián is elterjedt volt. A kerekes-kutak kútravásainak formája itt is szögletes, mint Sirokon a négy oldalt egy-egy kőtömbből álló lapok alkotják, amit vaskapcsok fognak össze. IRODALOM BA Bakó Adattár. EFL Egri Főegyházmegyei Levéltár. ENA Egri Néprajzi Adattár. HML Heves Megyei Levéltár. BAKÓ Ferenc 1972 Kőházak és barlanglakások Észak- Hevesben. In: Az Egri Múzeum Évkönyve VIII-IX. 325^32. Eger. 1978 Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén. Budapest. CSIFFÁRY Gergely 1996 Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében. Eger. Egri Újság 1902 I. 9. 6. Eger. Hevesmegyei Compass 1923 Eger. Heves megye földrajzi nevei I. 1970 144-146. Eger. Heves Megye Műemlékei III. 1978 Budapest. JEKELFALUSSY József 1892 Magyarország iparosainak és kereskedőinek czím és lakjegyzéke 1056. KECSKÉS Péter 1997 Szőlőfeldolgozó és bortároló építmények In: Magyar Néprajz IV. 205-206. Budapest. 203