Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Zábrátzky Éva: Tarnaszentmária és Verpelét kőipara (XIX–XX. század)

országi tevékenykedését gazdagította munkájával.

22 A Kipperger családban generációkon át gyakorolták a szakmát, a mesterség apáról fiúra szállt. Az ő kezük munkáját dicsérik a feldebrői temetőben lévő stációk, amelyeket 1863ban készített el Kipperger József kőfaragó társaival együtt. A stációk felső, rózsaablak jellegű díszítménye egy darab kőből készült, nagyon precíz és pontos munkával. A vasútépítkezések kapcsán sok olasz kőfaragó és kőbányász működött ideiglenesen hazánkban a XIX. század végén. Verpelét bányáiból szállították a követ a Füzesabony-Debrecen vasútvonal alapozásához az 1890-es években.

23 A vendégmunkásként jelen lévő olaszok a XX. század elején Csorba Mihály műhelyében is tevékenykedtek. A tarnaszentmáriai kő felhasználása Építkezés A szentmari kő, - ahogy a környéken megnevezik ezt a kőféleséget - elsősorban az építkezés alapanyagát adta. A köveket - Sírokkal ellentétben, ahol alaktalan bányászott követ használtak az építkezésre - már szögletesre faragták (kváderkő) a XX. század folyamán. A lábazathoz használt sziklót színfaragással dolgozták át, a szebb felszín kialakítása végett. Innen szállítottak követ az Alfödre, Füzesabonyba, Törökszentmiklósra, Aldebrő, Feldebrő, Kápolna, Vécs, Tarnaszentmiklós, Kál, Egerszólát házainak alapozására, építésére. A szentmari kő adhatta a falazat teles anyagát, de a földfalú, illetve vályog épületeknél is felhasználták lábazatnak és a ház sarkainak megerősítésére. Az 1950-es években a helyi bányából megrendelt szentmari kővel rakták körbe az épületek homlokzatán az ablakokat és a sarkakat, mintegy díszítésként. Az itteni kő nagyon jó minőségűnek számított. A verpeléti iskola építésénél 1892-ben kikötötték az alapanyagok minőségét: „Az építéshez szükséges mindennemű anyagoknak jó minőségűnek kelletik lenni. Különösen a köveknek szentmáriai, esetleg magyalosi vagy hasonló minőségűnek kell lenni. "

24 A kaputól a bejáratig húzódó járdát méretre faragott lapos kövekből illesztették össze, még az 1950-es években is, valamint az árkokat átívelő hidakat is ebből az anyagból készítették. 22 SZECSKÓ Károly 1998. 205-206. 23 KRISTON Pál 1997. 46. 24 EFL Verpelét 3672-1892. 197