Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Zábrátzky Éva: Tarnaszentmária és Verpelét kőipara (XIX–XX. század)

van, annak köszönhető, mikor a Károlyi féle kastélyok épültek. Sok siroki ment oda dolgozni, és ellesték a szakmát. " 1936-ban a Várhegyi Andezit Kőbánya és Építészeti vállalat RT. művelte a bánya területét, 1975-ben helyi védelem alá került. Jelenleg tanösvény vezet a vulkáni kúp peremén, jól kivehetők a bányaművelés nyomai is. B) A községi kőbánya ami Schafarzik felmérése idején Miglierini József bérletét képezte. A bánya a működési engedélyét 1894-ben kapta, az itt bányászott piroxén-andezit tufát szintén útkavicsozáshoz, illetve faragottan műszaki tárgyak építésére használták. C) A Fekete József bérletét képező kőbánya, ami községi tulajdonban volt, 1885-ben kapott működési engedélyt. Az innen termelt kövek főleg házépítésre, részben pedig sírkőfaragásra szolgáltak. A közösségi emlékezet a fentieket is magába foglalva a következőket őrizte meg: 1) A Koho-féle vagy Schwarz-bánya, ami a legnagyobb kitermelést végezte a XX. század közepén, különösen a II. világháború után, amikor az újjáépítéshez nagy szükség volt a kő alapanyagra. Ebben az időszakban kb. 70 ember dolgozott ebben a bányában. Az itteni követ szállították a Tisza-híd építéséhez Poroszlóra is. 2) Dobi-bánya: Az István földbirtokos család tulajdonában volt, többen is bérelték úgy, hogy összefogtak és közösen fizették ki a bánya bérleti díját, ami 200 pengő volt a 20-as években. Ezt a bányát most is műveli az egri Bolykő Kft., bár csak időszakosan, amikor megrendelés érkezik. 3) Papszász Tamás-féle bánya: a legtovább ezt a bányát használták. /Papszász Tamás földbirtokos volt Tarnaszentmárián./ 4) Breskák/Vreskák: A Várhegyi bányához hasonlóan ebben a bányában is dolgoztak olaszok, az adatközlők szerint az I. világháború után olasz hadifoglyok fejtették itt a követ. A temetőben olasz nyelvű felirattal ellátott sírköveik őrizték emléküket, amelyek mára sajnos megsemmisültek, illetve a temetőből eltűntek. A helyi lakosság számára állított sírkövek közül néhányról azonban mondják, hogy azokat az olasz kőfaragók készítették, akik az 1914-et követő időszakban itt dolgoztak. Ez a bánya jó minőségű követ adott, alagút is húzódik benne, amiben csillékkel szállították a követ. Az itt bányászott kőzet népi elnevezése: kemény kő. 5) Község bányája: ami bérlőiről Fekete-, majd később a Czipó- bánya elnevezést kapta. Fekete János, a bánya bérlője az iparosok 1892-es jegyzékében az egyetlen kőfaragóként van feltüntetve Tarnaszentmárián.

8 A helyiek szerint ebben a bányában is dolgoztak olasz munkások. A 40-es években a siroki Kecskeméti Mihály és társa, Vince Sándor kőfaragók is béreltek ezt a bányát.

9 8 JEKELFALUSSY József 1892. 1056. 9 HMLIV-409/9. 191