Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)
Viga Gyula: A jankófűrész, a fajankó és a kétkezi munka hasonló segítői
Mint jeleztem, nyelvünkben a jankó eszköznév a leggyakoribb, az Új Magyar Táj szótár egész sorát említi. Ezek egyike a talán legismertebb a ,faragószék, vonószék' jelentésű, ami - a néprajzi irodalommal kiegészítve (faragójankó, jancsi, faragójancsi néven is) - jószerével a Kárpát-medence és az érintkező európai régió minden népénél megtalálható (6. kép). A kézműves műhelyek eszközeinek elterjedésére igen sok lehetőség kínálkozott, az más kérdés, hogy a vonószék a barkácsoló parasztok eszköztárában is jelen volt. 26 Ismert a faragószék fajankó néven is (Mezőtúr), de a Zempléni-hegység középső részén és a Duna-Tisza-közén már csak a faragószék felső részét, a megmunkálandó tárgy befogására alkalmas alkatrészt nevezik így, amit másutt jankófeje néven emlegetnek (Öttevény). A zempléni Háromhután fajankó a fokla- vagy fáklyatartónak használt, felül behasított farönk neve, Békésben ,fűrészbak' jelentése is van a fajankónak, a Hajdúságban és Mezőtúron pedig a két, egymásba illesztett fácskából álló gyermekjátékot nevezik így. 27 Érdekes, hogy amíg a Hernád-völgyön (Hernádszurdok) a kerekes rokka pedálját a kerékkel összekötő rudacska neve jankó, ugyanezt az alkatrészt Szatmárban (Csengersima)7M/Ma néven ismerik. 28 A Bódva mente a halászainál jankó volt a kerítőháló rúdjának (apacs) neve, 29 a horgászok pedig az ország különböző vizein napjainkban is jankó, jancsi néven említik a zsinór öblén elhelyezett kapásjelzőt - függetlenül annak típusától. Az Alföldön a learatott gabonafélék szállítására használt vontatószekér (csámesz, bolondkocsi, ördögszekér) megemelt rúdjának alátámasztására használt rövid ágasfa neve volt jankó, jancsi, valamint samu, inas, kutya, macska. 30 Témánk szempontjából az utóbbiak sem lényegtelenek, ahogyan bizonyára nem teljesen független a kérdéstől a ,pénisz' jelentésű jankó, jancsi sem. Hasonlóan gazdag és változatos a - nem ritkán párhuzamos tartalmú - jancsi és összetételének jelentéstartalma is. Jancsi vagy Jancsika például a fonállal teli orsót tartó kis faállvány (Őrség és Guta környéke), a fenékhorog kőnehezéke (Foktő), a takácsok szolgavasának neve (Schützenhacken), 31 de ismert többféle eszköz, tárgy elnevezésében összetételként is: -bicska (Baranya), -bütykös (Miskakancsó - Mezőkövesd), -korsó (emberfejes formájó, feketecserép - Hajdú-Bihar megye), -kályha (Jászság) stb. 32 Közismert a nagysúlyú, ráverő kalapácsok samu elnevezése, a gömöri erdők cserhántói a cserkutya nevű eszközzel csomózták be a fakérget, 33 a vasmacska és & fakutya - utóbbi elsősorban csizmahúzóként - ugyancsak is26 Vö.: BENKER, Gertrud 1979. 182-184. 27 LORINCZY Éva, B. (főszerk.) II. 252. Ismert ez a játék az Aggteleki-karszt falvaiban, de Európa más tájain is - Oroszországtól Svájcig. Kriston Vízi József szíves közlése. 28 LORINCZY Éva, B. (főszerk.) II. 1133. 29 Herman Ottó nyomán közli: SZINNYEI József 2003. 977. 30 Összegzőén: PALÁDI-KOVÁCS Attila 1979. 323. 31 FRECSKAY János 1912. 486. 32 LORINCZY Éva, B. (főszerk.) II. 1132. 33 KOVÁCS László, É. 1990. 49. 181