Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Viga Gyula: A jankófűrész, a fajankó és a kétkezi munka hasonló segítői

Az 1930-as, 1940-es években még Miskolcon is dolgoztak bérfűrészelést vállaló szegény emberek ilyen fűrésszel. Hasonló emlékei vannak Járási Lőrincnek, a bükki és zempléni erdők jeles kutatójának Sátoraljaújhelyből is az 1940-es évekből. Újhelybe főleg a kovácsvágási fuvarosok szállították a tűzifát. Volt, hogy a fűrészes emberek várták az ismerős fuvarost, vele mentek - favágó bakjaikkal a vásárlóhoz, hogy felfűrészeljék a tűzrevaló rönköket.

12 A Tisza mentén a legdélebbi adattal Bálint Sándor szolgál, aki nemcsak felvette szótárába eszközünket jankófurész néven, de sematikus rajzát is közölte annak: „Kecskebakra szerelt szerkezettel ellátott fűrész, amellyel egy ember könnyen fűrészelhet. "

13 Rajza alapján úgy tűnik, hogy az általa leírt fűrészbak hordozható, az alul látható vékony lánc az állvány lábainak szétcsúszását hívatott meggátolni (5. kép). Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy azok a favágók, akik a szegedi Köpködőn kínálták a munkaerejüket, jancsi-bak nevű, hordozható fűrészelő állványokat is használtak, aminek nem volt a fűrész rögzítésére alkalmas rámája. Fontos azonban megemlíteni azt is, hogy a szegedi superek, hajóépítők nem alkalmazták a jankófűrészt

14 5. kép. A szegedi jankófurész rajza (Bálint Sándor nyomán) 12 Járási Lőrinc erdőmérnök szíves szóbeli közlését ezúton köszönöm meg. 13 BÁLINT Sándor 1957.

1. 650. 14 Juhász Antal szíves közlése. Vö. még: JUHÁSZ Antal 1962. 117-146. 177