Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Zomborka Márta: Pásztorbor a főpásztornak. Adalékok Nagy Pál Miklós életútjához, munkásságához

szinte béna volt. Ha a Madaras synak elmondott baleset meg is történt, a születési rendellenesség, ami itt is szerepel, az lehetett valódi alapja a pásztor bajainak. Ebből az újságcikkből tudjuk meg, hogy 10 évvel korábban Horthy Miklós kapott egy 100 történelmi portréval díszített Nagy Pál botot, amin a 101. az ő arcképe volt. Magyar Kázmér egy magángyűjteményben lévő botról ír „rekordként", amin 141 az arckép. „Legtöbb botja hazafias, van ezen kívül vallási, van természeti, van világháborúi is. " Az első díszített botok egyike Magyar szerint József Károly királyi herceg birtokába került, és a kormányzó kapott a húszas évek közepén egy újabb, egy „világháborúi" botot is. Tud a cikkíró a váci püspöknek készített vallási botról, és kettő másikról, ami az esztergomi érseki kincstárban volt akkor. Ezeken túl Bernát István, Buday Barna, Lenkk Adolf tulajdonában is ismer Nagy Pál Miklós által faragott botokat. Magyar Kázmér írása 1925-re teszi a pápának díszített bot faragását, s a cikk közlése idején az még várt az átadásra. A szerző kiemelésre méltónak tartotta, hogy az ábrázolt fejekről tudja is a faragó pásztor, hogy kik voltak, miről nevezetesek, és ismeri Arany és Petőfi költészetét is. Mikor Madarassy László kérdezte a faragót a készítés technológiájáról, a botok előkészítéséről, és a „pállítás", a formák „kibabrálása", a színezés metódusa kerül szóba, „Istené a tudomány, én csak eszköz vagyok a kezében" - nyilatkozta neki (Madarassy, 1934. 24.). Az életművéhez kapcsolódó munkák grafikus ábrázolásokat közölnek Nagy Pál Miklósról, de léteznek fotók is a pásztorról. Manga János például egy 1947es besnyői búcsú alkalmával készített felvételt róla. Nagy Pál Miklós különleges fejlődésű egyénisége a magyar pásztorművészetnek. Szinte sajátos műfajt teremtett (Viga, 1986) anyagkezelése, faragásmódja, betűhasználata olyannyira egyéni. Életműve jól példázhatja az egyéni ismeretek, a technikai és a tárgyi tudás hatását a díszítőművészetre, de a különleges tárgyaknak az ajándékozási szokások alakulásában játszott szerepét is vizsgálhatjuk munkássága nyomán. Bizonyára sok adat rejtőzik, vár még feltárásra, egységes szempontú feldolgozásra, bemutatásra tevékenységét illetően. Reméljük, hogy a kivételes anyag megtalálja méltó monográfusát. 169