Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Zomborka Márta: Pásztorbor a főpásztornak. Adalékok Nagy Pál Miklós életútjához, munkásságához

Ez a bot került Magyar Kázmérhoz, aki akkor gazdasági felügyelő volt. „Nagy barátja volt a népművészetnek; gödöllői székelykapus nyaralójában nagy és értékes gyűjteménye volt. "- írja Hollóné. Magyar Kázmérnak nagyon megtetszett a bot, szerette volna a készítőjét is megismerni. Vagy 3 év múlva egy gazdasági bankett volt Kecskeméten, ott tudta meg a pásztor nevét, és több sikertelen próbálkozást követően végül a helyi rendőrökkel kezdte kerestetni. A rendőrök a piacon érték Nagy Pál Miklóst, évődtek is vele eleget az ismerősei ezért. Magyar Kázmér a találkozáskor kedves barátjának nevezte, kezet fogott vele, nyilvánosan köszöntötte. „Ezen esemény óta nagy becse lett neki Kecskeméten". A vendéglőt, ahol szolgált ekkor, nem igazán szerette. Foglalkoztatta, hogy Magyar Kázmér hívta Gödöllőre. Amikor összeveszett a vendéglősnével, üzent Gödöllőre, és 1914-ben oda is utazott, Magyar Kázmér eléje ment az állomásra. „A jó Isten vezérelt hozzá, mert ő karolt föl engem " - mondta az idős pásztor. Magyaréknak nem volt nagyobb gazdaságuk, nem tudták alkalmazni, télre így visszament Zinhobelhez, nyáron pedig Gödöllőn volt Bertótéknál, Királyéknál. 1917 óta lakott már állandóan Gödöllőn. Az erdészetben is dolgozott, majd a Kapucinus zárda főnökének (sic!) hívására ment Máriabesnyőre tehénpásztornak. Mikor megkérdezte, hogy mire tudnak egy ilyen béna embert használni, azt a választ kapta: „elkel az is". Ott lakott aztán az istállóban, tehenet őrzött, botot faragott. (Ez a kézirat egy a váci püspöknek 1924-ben faragott botjáról tesz említést.) Faragott botot Horthy Miklósnak és a sziámi királynak, Lord Rothermere-nek és a hercegprímásnak, sőt, készített a pápának is egyet. A Nagy Pál Miklós munkásságáról tudósítók - elsősorban Madarassy alapján több helyütt megjegyzik, hogy évekig őrizte, maga akarta elvinni Rómába a Szentatyának ezt a botot. Ez a kéziratos életrajzi összefoglaló már arról számol be, hogy zarándokok továbbították azt oda. Nagy Pál Miklós - bár mindig erre gyűjtögette a botokért kapott pénzt - soha nem jutott el az örök városba. Az életrajz lejegyzője Nagy Pál Miklós halálát 1948-ra teszi, de a gépelt szöveg kézírásos kiegészítése szerint a besnyői temetőben lévő sír fémtábláján 1950 szerepelt a halálozás éveként. Az új síremlék avatása 1986. X. 26-án volt. Az anyakönyvben a következő szerepel: „Nagypál Miklós nőtlen eltartott Halál ideje: 1950. július 4. 82 évesen hunyt el szívbénulásban és tüdőgyulladásban"

5 Érdekes adalékokkal szolgál Nagy Pál Miklós életútjához Magyar Kázmérnak a pártfogolt]áról a Budapesti Hírlapban írt cikke is (Magyar, 1931). Annak kapcsán jelent meg, hogy a lap korábban beszámolt egy hírről, miszerint a miniszterelnök kapott egy 80 fejjel díszített faragott történelmi botot ajándékba. Magyar írása a bot faragójára akarja felhívni a közönség figyelmét. Ebben írja a faragóhoz igazán közel álló szerző, hogy a rokkant ember hűdötten született, és bal oldala 5 Az adatot köszönöm Kaja Sándor kántor úrnak. 168