Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Kapros Márta: „A palóc kézimunkák sikere”. Adatok a népművészet felfedezéséhez Nógrádból

ramjába igyekeztek beiktatni a vendéglátók. Aki kedvet kapott a vásárláshoz, ott helyben, vagy a fővárosban Holló Valéria József körúti üzletében leadhatta rendelését.

47 Ha úgy adódott, más külső helyszínre is vittek kiállítást, mint például a Szállodások, Vendéglősök és Kocsmárosok Szövetsége salgótarjáni nagygyűlése alkalmából.

48 További kutatásra vár a kép pontosítása, annyi azonban biztos, hogy az 1930as évek közepére Nógrád is bekapcsolódott az iparügyi minisztérium szervezte országos, ún. szövőszék-akcióba.

49 Kazáron Csekeyné működése révén már adottak voltak a feltételek. 1936-ban Érsekvadkerten, 1937-ben Nagylócon szerveztek háziipari szövőtanfolyamot.

50 Az utóbbinál szervező és irányítóként megjelenik Tüdős Klára neve.

51 Rövidesen bővült a kör Bujákkal.

52 Ekkor már rendszeresen Nógrádi Palóc Háziipar, Palóc Háziiparként emlegetik a tevékenységet, amelynek meghatározó személyiségei dr. Koltai Ernő főispáni titkár, aki a szervezési, gazdasági oldalt képviseli, Schuchmann Zoltán iparművész neve pedig a művészeti, hagyományőrző tevékenységet fémjelzi. Az irányítást azonban továbbra is a főispán tartja kézben. A termelés üzemszerűen és bedolgozói formában egyaránt folyt. A központ (iroda, un. nagyraktár) Balassagyarmaton volt. Egyébként emlékezet szerint a megyeszékhelyen külön háziipari boltot is működtettek.

53 Az érsekvadkerti és nagylóci „háziipari szövőüzemet" 1937-ben ellenőrző háziipari főfelügyelő, Benkő Sándor elismeréssel nyilatkozott tapasztalatairól.

54 1939-ben a helyi sajtó híradásai szerint 70 kihelyezett szövőszék dolgozott a megye 10 községében. A már említettek mellett szerepel Varsány, Ipolyvece, Tereske, Nógrádsáp, mint a Palóc Háziiparba bekapcsolt községek, továbbá Sóldos Béla a szervezést kiterjesztette a megye visszacsatolt területére is (Gács, Losonc).

55 A termékek jellege megyénkben is, mint másutt az országban, kettévált. Az irányítók kényszerűen belátták, hogy a népművészeti hagyományok továbbfolytatásán alapuló termelés viszonylag szűkebb vásárlói kör érdeklődésére számíthat. A szociális és gazdasági tényezők szorításában egyre nagyobb teret kapott - a 47 NH 1936. május 3.; SZABÓ Zoltán 1986. 229. 48 NH 1937. június 27., július 25., augusztus 29. - Az utóbbi alkalommal egyébként valamennyi kiállított termék gazdára talált, 900 pengő bevételt hozva. 49 Az ide vonatkozó személyes emlékeket a régi dolgozók segítségével utóbb Antal Károly igyekezett összegyűjteni a szécsényi háziipari szövetkezet történetének megírásakor. (ANTAL Károly 1981.47-48.) 50 NH 1936. március 15., szeptember 6.; 1937. április 4., október 17. 51 Az eddig ismert adatok szerint, itt elsősorban gyapjúszövés folyt, Erdélyből hozott oktató irányításával. (ANTAL Károly 1981. 48.; DIZSERI Eszter 1994. 100-101.) 52 NH 1937. október 3. 53 ANTAL Károly 1981. 47. 54 NH 1937. január 31. 55 NH 1939. január 15., január 22., március 19. 147