Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)
Bathó Edit: A jász viselet újjászületése
Bathó Edit A JÁSZ VISELET ÚJJÁSZÜLETÉSE Viselet, polgári öltözet, magyar ruha A jászok jellegzetes parasztpolgári viselete az 1745-ös redemptiot (önmegváltás, visszaváltás) követő gazdasági, társadalmi fejlődés eredményeként alakult ki, s egészen a XX. század elejéig használatban volt. A XVIII-XIX. századi jász viseletben nem csupán a kiváltságos helyzetből eredő jómód, tehetősség nyilvánult meg, de jól tükrözte gazdája etnikai hovatartozását is. A jász öntudat, amely kezdettől fogva jellemezte a Jászföld lakóit, s a redemptiot követően még erőteljesebbé vált, láthatóan megnyilvánult a viseletben is. Az ünnepi öltözetek finom textíliái, drága díszítő matériái, uralkodó kék színe és elegáns megjelenése rendkívül jól mutatta a kiváltságos jászok parasztpolgári életmódját, tartását, büszkeségét. 1 Flórián Mária szerint a XIX. század derekán a jász asszonyok díszes és rendkívül látványos öltözetükkel megelőzték a magyar divatot követő előkelő hölgyeket. 2 A férfiak ruházata hasonló módon díszes volt, s különösen nagy hatást gyakorolt rá a Jászkunságban folyó katonai élet és színpompás katonaviselet (zsinóros posztó öltözetek, rókaprémes mente). A jász viselet létezésének közel 160 éve alatt természetesen folyamatosan fejlődött, gazdagodott, de etnikai sajátosságait mindvégig megőrizte. A XIX. század második felében bekövetkezett jelentős változások (pl. céhek megszűntetése, ipartestületek megalakulása, a gépi munka előtérbe kerülése, nyugati divatlapok, új szabásminták, új stílusok, gyári textíliák, bolti konfekció megjelenése stb.) és az erőteljes polgári fejlődés hatására azonban a Jászságban is megindult a kivetkőzés lassú folyamata, amely 1890-től egészen az 1910-es évekig tartott. Az I. világháborút követően azonban végérvényesen teret hódított az ún. általános polgári öltözet, amelyben a korábbi jász viseletre jellemző stílusjegyek már terjesen hiányoztak. A ruhákat divatlapokban található minták nyomán, 1 BATHÓ Edit, 2003. 113-114.; BATHÓ Edit, 2004. 65. 2 FLÓRIÁN Mária, 2001. 230. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006.
