Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

csak jóváhagyta az átadási szerződést, hanem figyelméből és „jóakaratából az egyháziakat a legkisebb bántódás sem érte a kuruc katonák részéről. "

31 Hasonló jóakarattal volt gr. Bercsényi Miklós a nagyszombati jezsuiták iránt. Még amikor 1703. decemberében bevonult az elfoglalt Nagyszombatba, kijelentette, hogy meg akarja „apátereket kímélni minden zaklatástól" ?

% „Legfőbb óhaja (volt), hogy a háború zaja ne háborgassa őket sem az akadémián (egyetemen), sem csöndes otthonukban. "

39 A fejedelem nem akadályozta meg a császár kezdeményezésére 1704-ben, Zsolnán létesített, a Salvatoriánus rendtartományhoz tartozó ferences kolostorbeliek hitéleti tevékenységét sem.

40 Viszonylag korán, már 1703. november 24-én megkapta a fejedelem a vallásüggyel kapcsolatos első, vármegyei visszajelzést. Gyöngyösi István, Gömör vármegyei római katolikus vallású alispán Csetneken kelt levelében Rákóczinak a sövétei (süvetei) és a chisnyai (hizsnyói) római katolikusokra és lutheránusokra vonatkozó parancsolatait elfogadhatónak találta. Viszont az egymással szembeni követeléseiket elvetette. így az evangélikus újkeletű igényeket, amelyekkel „az egész Pápista státus elméjét... nem kevéssé megzavarták (= kételyt, bizalmatlanságot támasztottak)"'.

41 Mondanivalójának lényege is ezt erősítette meg: „A mikor most a Haza közönséges java szép edgyességet kévánna annak nagyobb előmenetelére, akkor adnak okot ad discensionem animerum (a lelkek megosztásához)".

42 A haza javát most főleg a megértés, az egymással szembeni türelem szolgálná. Megjegyezhetjük, a szövevényes vallásügyek nem bontották meg a fejedelem nemzeti egység kikovácsolására irányuló törekvését. Számíthatott, és épített is ebben a vonatkozásban a többi vármegye támogatására is. Példaként szerepeljen többek között Külső-Szolnok vármegye esete. 1703. szeptember 21-én, amikor a kurucok bevették Szolnok várát, a fejedelem a vár és a város megtartására hétszáz hajdút rendelt.

43 Általuk nemcsak Külső-Szolnok vármegye központját és a szomszédos Jászkun Kerületet helyezte védelmébe, hanem a helybeli református gyülekezetet is, amely az ostrom és a kurucok bevonulásának napjaiban szerveződött. Közöttük a szolnoki lakosok mellett a várkatonákat is megtaláljuk, élükön Csiszár István kapitánnyal és a harmincadvám kezelőjével, Seres Györggyel. A becses értékű, napi pontossággal írt, Seres vezette gyü37 SZABÓ Adorján 1909. 7. 38 SZABÓ Adorján 1909. 7. 39 KAZY, Francisais 1737. 166. 40 KARÁCSONYI János 1985. 180. 41 MOL G. 19. A Rákóczi-szabadságharc levéltára. II. Rákóczi Ferenc fejedelem levéltára. Fejedelmi Kancellária. II. 2. f. 42 Uo. 43 SPANGAR András 1734.70.; SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 81-82.; PAPP Izabella 1995. 37. Papp idézi Kaposváry Gyulát: „A szolnoki református egyház fegyverek árnyékában született..." 35. 139