Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Császi Irén: „Honvédhalmi Boldogasszony”. A tófalui szentkút szerepe a népi vallásosságban

Paróczai László „Bagós Laci bácsi" Feldebrőről vezette a búcsúsokat Honvédhalomra és gondozta a kegyhelyet. Baráti kapcsolatban állt Erdélyi Gergellyel, része volt a szobrok állításában, a kegyhely kialakításának szervezésében. Csöke János egri búcsúvezető volt, Erdélyi Gergellyel közösen rendelték a szobrokat és szervezték a búcsújáróhely kiépítését. Kerecsendről „ Énekes Feri ", „ Csunyi ", Burai Ferenc kerecsendi cigány ember vezette minden vasárnap a híveket a kiskúthoz. Szentes embernek tartották, jó hangja volt, emlegetik még ma is. Berényi Andrásné visszaemlékezéseiben így ír a kerecsendi „Énekes Feriről". „A forrásvíz elapadásának az oka a két búcsúvezető meg nem értése. A Boldogságos Hétfájdalmú Szűz Mária így mutatja meg a rosszallását elapasztja a forrás vizét. A Szűzanya nagyon bánkódik, hogy az ő tisztelóit kétfelé húzzák. Bandi (Szatmári András búcsúvezető, a papok párbérszedője) az Ószövetségről prédikál. De ha te hallanád, hogy Feri (Burai Feri kerecsendi cigány énekes) milyen szépen, hatalmas hangon tudja énekelni ezt a leírt énekeket, ami nekem is van, szinte az égbe ragadja a hívőket, és a Szűz Mária ennek örül. "

13 „Énekes János" Petes János (1920-1986) híres abasári előénekes volt. Gyermekkori betegsége miatt erősen sántított, jó hallásával, szép hangjával korán kitűnt társai közül. Fiatal kora óta vezette a mise előtti éneklést, járta a búcsúkat, a helyi közösségben halotti siratókat, temetési énekeket vezetett. Nemcsak énekelt, ismert dallamokra egyházi énekszövegeket írt, a háború után a hadifoglyokról az elesett katonákról írta az énekeket és tanította a búcsúkban. A gyöngyösi zarándokok rendszeresen vitték magukkal minden búcsúba, az egész zarándokút ének- és imarendjét vezette. A jászberényi, egri, gyöngyösi búcsúk éjszakai ájtatosságainak oltárköszöntése Petes János nevéhez kapcsolódik.

14 A felsőtárkányi Erdélyi Gergely búcsúvezető a honvédhalmi és mezőkövesdi zarándokutakra és a helyi a templombúcsúra is elhívta. Pék Józsefné Kerékgyártó Margit feldebrői vallásos asszony volt. Háza a szentkúthoz zarándoklók útvonalában állt, hozzá tértek be, vagy háza előtt megpihentek. Gondozta az oltárt, oltárterítőket és gipsz Mária szobrokat vitt az oltárra. Antal Józsefné Simon Anna kerecsendi vallásos asszony volt, a Mária szobor gondozását vállalta, miután a szobor Honvédhalomról a kerecsendi templomba került. „Rigel Rezsőné valamikor Budapesten a Mátyás templomban dolgozott kórusban vagy orgonán. Ez valóságos szent és a felszabadulás után többen jöttek Kápolnára. Rigelné is mint apáca nagyon buzgólkodtak a csoda kút körüli ájta13 BERÉNYI Andrásné NM EA 13931. 14 BÁLINT Sándor-BARNA Gábor 1994. 205. 342