Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Zábrátzky Éva: A siroki kő felhasználása a XIX–XX. század folyamán

Zábrátzky Éva A SIROKI KŐ FELHASZNÁLÁSA A XIX-XX. SZÁZAD FOLYAMÁN Sirok a Bükk és a Mátra találkozásánál fekszik, természeti adottságainál fogva a termőterület kevés, ám a riolittufa, és egyéb kőzetfajták könnyen bányászhatóak. A XIX. és a XX. század első felében a lakosság megélhetéséhez nagyban hozzájárult a kő megmunkálásából befolyó jövedelem. A környék falvainak népi építészete, a te­metők képe máig őrzik a siroki mesterek díszesen kifaragott kőmunkáit. A siroki kő­faragás a közeli Tarnaszentmária és Verpelét kőiparával mutat rokonságot, ahol szin­tén működtek kőbányák és az igényesebb munkákhoz siroki követ használtak. A siroki római katolikus plébánia História Domusában így említette meg a kőmunkásokat Kisléghy Nagy László plébános, 1991-ben: „Az 1950-es évek ele­je nagy változást hozott a sirokiak életében is. A községnek nagy része már nincs­telen volt és summásnak mentek. Más része faragó és kőbányász, illetőleg kőfara­gó volt. A környék sírköveit itt csinálták. Nagyhét szerdáján külön volt az ő gyó­nási napjuk. Kb. 40-en voltak. Ez a háború alatt és után már múlóban volt, a sír­követ nem faragták, hanem műkőből öntötték. " A környező hegyek adta lehetőség három fő iparág kialakulását hozta magá­val: kőbányászat, a barlanglakások, pincék kivágása: a kővágás, és a legtöbb szak­értelmet kívánó munka, a kőfaragás. A barlanglakások kutatásával Bakó Ferenc foglalkozott kimerítően, ezért erre nem térek ki. 1 A kőfaragás alakulására erősen hatott a „magasabb kultúra", a városok, vala­mint a nemesi, egyházi építkezések megrendelései, előképei. A falusi kőbányák, kőfaragók sokszor a nagy építkezések háttériparát adták, ám az egyes kőfaragó központok stílusa még ezen hatások ellenére is jól megkülönböztethető. A Mátra és a Bükk vidékének kőbányáiból Eger egyházi és világi építkezéseihez egyaránt szállítottak építőanyagokat, de a rendelkezésre álló adatok alapján a siroki kőbá­nyák a XX. század felújítási munkálatait megelőzően nem tartoztak ebbe a körbe. 2 Ez a tulajdonjogi viszonyokkal, illetve a szállítási nehézségekkel magyarázható. 1 BAKÓ Ferenc 1972. 325-431. 2 LÉNÁRT Andor 1983. 190-196. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2005. 301

Next

/
Oldalképek
Tartalom